Az adatgyűjtés 44 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebb júliusi kiterjedését érte el az antarktiszi tengeri jég idén - írja az MTI. Az adatokat a Copernicus európai klímavédelmi szolgálat tette közzé, az eddig mért éves információk is aggasztóak.
A műholdaknak köszönhetően 1979 óta igen pontos adatok érhetőek el a Föld északi és déli tengeri jég kiterjedéséről. Bár ennek olvadása nem emeli a tengerszintet, közvetve hozzájárul a globális felmelegedéshez, mivel a nyílt, jéggel nem fedett óceán több hőt nyel el.
Az Északi-sark és az Antarktisz jégrétegének egyaránt az a normális ciklusa, hogy nyáron olvad, majd télen visszafagy. Hosszabb távon az olvadás gyorsabb Grönlandon és az Északi-sarkvidéken, ezzel szemben az Antarktiszon kisebb mértékben növekvő értékeket mutat - ennek az eltérésnek az oka egyelőre nem ismert.
Az antarktiszi jégtakaró idén júliusban, a déli félteke telén csak 15,3 millió négyzetkilométeres területet fedett le.
Ez az érték 1,1 millió négyzetkilométerrel (7 százalékkal) kisebb, mint az 1991 és 2020 között ebben a hónapban mért átlag.
A déli nyár végén, februárban a jégtakaró elérte történetének eddig legkisebb méretét. Összesen 30 százalékkal volt kisebb az 1991 és 2020 között eltelt három évtized átlagánál. Február óta a tengeri jég folyamatosan alacsonyabb értéket mutat az évszak átlagainál, már júniusban is rekordalacsony volt a kiterjedés a hónapot nézve.
Az Északi-sarkvidéken a jégréteg felszíne 4 százalékkal csökkent az eddigi átlaghoz képest júliusban. Ez volt az eddigi évek júliusának 12. legkisebb kiterjedése.
