A hazai szakértők külföldi kollégáikhoz hasonlóan példátlan munkát végeztek a koronavírussal kapcsolatban, egy magyar beteg mintájából már márciusban sikerült meghatározni a kórokozó teljes genetikai kódját, de az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét is megvizsgálták, és a gyógyszerfejlesztéshez is nagyban hozzájárultak.
A magyar kutatók ugyanakkor nemcsak a koronavírus terén értek el fontos, az emberi egészséghez, szervezethez kapcsolódó áttöréseket. Dr. Szöllősi Gergely csapatával a rákkutatásban, Pál Csaba társaival a szuperbaktériumok vizsgálatában, Fellner Máté és kollégái az intelligencia okainak keresésében, Dr. Hangya Balázsék pedig az Alzheimer-kórhoz köthetően értek el fontos eredményeket.
A Földet vizsgálta a magyar műhold
A magyar űrkutatás, űripar is izgalmas éven van túl, Bartos Imre, a Floridai Egyetem fizikusa például a fekete lyukak vadászatában járt élen a gravitációs hullámok elemzésével. A tudomány ezen területe egészen újnak, ígéretesnek és kihívásokkal telinek számít.
A magyar fejlesztésű SMOG-P műhold a Földet tanulmányozta, mielőtt feladatát ellátva szeptemberben megsemmisült volna. Az űreszköz adatainak köszönhetően a magyar szakértők egy példátlan térképet készíthettek bolygónkról. A több projektbe is bekapcsolódó magyar Puli Space Technologies csapata nyáron a NASA versenyén szerezte meg az első díjat.
Különleges koponyákat vizsgáltak
A magyar régészek idén is rengeteg értékes leletet azonosítottak. A teljesség igénye nélkül: Szolnoknál egy szkíta kori település maradványait tárták fel, Bóly közelében egy amatőr régész bukkant egy ókori máglya nyomára, Zalaegerszegnél egy 6500 éves szobrocskát, Perekednél egy pompás római kori kocsisírt, Simontornyánál egy, a török hódoltság kezdetén eltemetett kincset, Eszergomban pedig egy középkori utat fedeztek fel. Az év végének nagy régészeti szenzációja a Margit körúton zajló ásatás, itt egy különleges temetőt találtak.
Nemzetközi szempontból is figyelemreméltóak Mözs hun kori koponyái, melyeket Vida Tivadar és kollégái vetettek átfogó elemzés alá.
A helyi leletek elemzése rengeteget elárul a térség egykori lakóiról, akik a titokzatos népcsoporthoz is kapcsolódtak. A szakértők munkáját egy egész ország segítette, amikor egy aranygyűrű megtalálása után egy hősi halált halt második világháborús tizedes párját, Esztikét keresték. Végül sikerült megtalálni a katona rokonait.
A régészet mellett a paleontológia is izgalmas felfedezéseket hozott: 2020-ban mutatták be az első magyarországi dinoszaurusztojást, illetve egy, a mai Villányi-hegység területén feltárt, jóval a dinoszauruszok kora előtt elpusztult őslényt is. Emellett új Hungarosaurusokra is bukkantak, melyek komoly meglepetést okoztak a szakértőknek.
Etológiában még mindig az élen
Ahogy azt megszokhattuk, az ELTE etológusai 2020-ban is világszínvonalú munkát folytattak. Vizsgálták többek között a városi és vidéki kutyák közötti különbségeket, bizonyos ebek matuzsálemi korának okait, a kutyák agyát, sőt malacokkal és farkasokkal is kísérleteztek. Egy olaszországi kutatás pedig bebizonyította, hogy Magyarországon dolgozik a világ vezető, kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja, amely 15 éve tartja kiemelkedő pozícióját.
Az állatok terén még két, a világsajtót is bejáró eredményt értek el a hazai szakértők. Gergely Balázs és Herczeg Gergely a barlangi vakgőték tanulmányozása során jutottak érdekes felfedezésekre, Káldy Jenő és kollégái pedig különleges hibridet hoztak létre két, evolúciós szempontból egymástól igen távol álló halfaj keresztezésével.
