A nagy cégek vezérigazgatóinak élete kívülről könnyűnek és csodálatosnak tűnhet. Jó fizetés, érdekes munka, szép iroda, sőt, mivel főnökük sincs, senki nem mondja meg nekik, hogy mit csináljanak. Elsőre úgy tűnhet, mintha a cégvezetőknek nem lennének problémáik, legfeljebb a beosztottjaiknak.
De ez nem így van. A cégvezetőkre óriási felelősség hárul, folyamatos rajtuk a nyomás. Lehet, hogy kívülről úgy tűnik, nekik senki nem mondja meg, hogy mit csináljanak, de nagyon nem ez a helyzet. A vezetők is ugyanúgy számadással tartoznak, egyrészt a beosztottak felé, másrészt a részvényesek vagy tulajdonosok felé, és az emiatt rájuk nehezedő nyomás még komolyabb is lehet, mint a beosztottak esetében, hiszen személyes felelősségük minden más munkatársukénál jóval nagyobb.
Nem is véletlen, hogy a hosszú ideig tartó stressz és nyomás sok cégvezetőt tesz depresszióssá.
Vannak olyan felmérések, amelyek szerint az Egyesült Államokban a cégvezetőknél a depresszió kétszer olyan gyakori, mint az átlag népességnél, és minden ötödik cégvezető szenved tőle.
Nem lehet beismerni
De van olyan felmérés is, amely szerint egyenesen a vezérigazgatók felét érinti a depresszió. Amit egyelőre nem tudni biztosan, hogy a nagy nyomás és a hosszan tartó stressz okozója-e a depressziónak, vagy csak felerősíti azt, de lehetséges, hogy mindkettő.
Ami a statisztikáknál is ijesztőbb, hogy a nagy cégek CEO-ira mostanában hősként tekintenek, éppen ezért ebben a pozícióban szinte lehetetlen beismerni a gyengeséget. Még az élsportolók is nyilvánosságra hozhatják, ha nincsenek csúcsformában, vagy éppen betegek, ugyanis a sportban jó ideje komolyan veszik a stresszt és a depressziót. De a nagy cégek vezetőitől elvárják, hogy ilyen probléma ne érintse őket. Ezért, ha egy cégvezetőről kiderül, esetleg ő maga hozza nyilvánosságra, hogy depresszióval küzd, annak akár hátrányos pénzügyi következményei is lehetnek a cégére nézve.
A depressziónak az a következménye, hogy sok cégvezető magát üresnek, a munkáját pedig értelmetlennek érzi.
A lehangoltság egészen speciálisan hat a cégvezetőkre, akik jellemzően olyan személyiségjegyekkel rendelkeznek, amelyek alkalmassá tették őket arra, hogy feljussanak a csúcsvezetői posztra. Ha megkérdőjeleződik a saját sikerességükbe vetett hitük, azt az évek kitartó munkájával felépített identitásuk szenvedheti meg.
Még nehezebben kérnek segítséget
A CEO-k eközben jellemzően izoláltabbak is az átlagos munkavállalóknál, ezért számukra a stressz feldolgozása jóval nehezebb lehet. Óvatosabban kell beszélniük róla, és kevesebb emberrel képesek kommunikálni. Ráadásul, a sikeres embertől szinte elvárja a közvélemény, hogy boldog legyen, ezért komoly lelki terhet okozhat annak belátása, hogy te sem vagy más, mint a többiek, téged is ugyanúgy megvisel a nagy nyomás és a depresszió, csak éppen több pénzed van másoknál.
A kialakuló depresszió kezelése esetükben még nehezebb. A cégvezetők és vezérigazgatók jellemzően tanult, okos, felkészült emberek, akik jól alkalmazkodnak, de leginkább a döntésképességüknek és a tettvágyuknak köszönhetik mindazt, amit elértek. Pont az ilyen személyiségjegyek miatt kérnek sokkal nehezebben segítséget még akkor is, ha felismerik, hogy lehangoltak, fáradtak, motiválatlanok, vagy belátják, hogy depresszió betegséggel küzdenek.
Szponzorált tartalom
A cikk a Phytotec támogatásával készült.
