Nehezen vásárolnak most a malmok megfelelő, jó minőségű búzát a piacon, az árak a tonnánkénti 60 ezer forintot is elérik, helyenként pedig már meghaladják. Ez az aratás kezdete óta 20 százalékos áremelkedésnek felel meg - írja gabonakereskedői forrásokra hivatkozva a Világgazdaság szerdai száma.
Búzából a hazai szükséglet nőni fog, keményítőgyártásra ebben a szezonban 240-250 ezer tonna alapanyagigénnyel számolunk, míg az előző szezonban ez csupán 80 ezer tonna volt
- mondta a lapnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. A malomipar évi 1,3 millió tonna búzát vásárol fel - ebben már a lisztexporthoz szükséges mennyiség is benne van -, takarmánycélokra 1,6-1,7 millió tonna, vetőmagra 300 ezer tonna a belföldi igény.
Ez összesen 3,2-3,3 millió tonna, miközben az össztermés az agrártárca szerint 4,7 millió tonna volt az idén. A külpiaci kereslet is árfelhajtó hatású, mert a búzát és az árpát is viszik exportra. Az export elszívó hatása viszont tovább nehezíti a malomipar helyzetét, a malmok ugyanis kénytelenek magasabb árat fizetni a búzáért, mint amennyivel eredetileg kalkuláltak - fűzte hozzá Pótsa Zsófia.
A világgal kell versenyeznünk a búzáért - mondta Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, megerősítve, hogy az exportőrök is veszik a hazai búzát. A világpiaci ármozgások miatt a malmok egyre drágábban tudnak vásárolni, ami Lakatos Zoltán szerint azt jelenti, hogy nem lesz elég a szeptemberi 2-3 forintos lisztáremelés, még az idén tovább kell növelniük átadási áraikat - olvasható a az MTI által szemlézett cikkben.
Kiemelt kép: Cipók a Pannon Sütő Kft. várpalotai üzemében 2020. szeptember 24-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI
