A tervek szerint 2019-re elkészül a Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget melletti Ötvenhatosok terén, a Liget Budapest projekt keretében. Az építkezés előkészítése már eddig is vagyonokat vitt el: jelentős drágulás után az épületet 1,8 milliárd forintért tervezték meg, az előkészítő földmunkákat pedig a legutóbb az Orbán Viktor miniszterelnök luxusreptetésével címlapokra került Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végzi, 2,5 milliárd forintért.
Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a gyakorlatilag félig a föld alatt lévő épületet ki húzza fel. A Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció alapján (pdf-ben itt találja) ez is eldőlt:
a múzeum és a látógatóközpont felépítését 25 milliárd 970 forintért a ZÁÉV Zrt.-re bízzák.
A zalaegerszegi cég mellett a munkára ajánlatot tett a már említett Market, illetve a Magyar Építő Zrt. is.
A ZÁÉV-ről számos alkalommal írtunk már, főképp közbeszerzési sikerei miatt. A Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó cég többek között
- 13,1 milliárd forintért építi fel Matolcsy Györgyék kecskeméti egyetemét,
- 2 milliárd forintért újította fel a Gül baba türbéjét,
- 3 milliárd forintért lovardaépítési megbízást kapott,
- a WHB-val közösen 6,3 milliárd forintért építette fel az MTK-stadiont,
- a Swietelsky Magyarország Kft.-vel közösen dolgozott a Haladás-sportkomplexum kivitelezését nettó 13,1 milliárd forintért,
- végezte a ZTE zalaegerszegi stadionjának a befejezési munkálatait nettó 1,148 milliárd forintért
- a Pharos '95 Kft.-vel 3,9 milliárd forintért bontotta el az egykori Népstadiont.
Legutóbbi cikkünkben azt jártuk körül, hogy a hulladéklerakási botrányokba keveredett ZÁÉV-re bízták a zalaegerszegi uszodakomplexum 8,8 milliárd forintos munkáját.
A Néprajzi Múzeum régi épületét tavaly decemberben több mint kilencezren búcsúztatták el. A Kossuth téri épületet Magyarország legszebb múzeumaként tartották számon, a gyűjtemény helyére a Legfelsőbb Bíróság és a Kúria költözött.
Ahogyan korábban részletesen írtunk róla: a Néprajzi Múzeumnak már évtizedek óta kijárt egy önálló, múzeumi célra emelt épület. A korábbi, eredetileg Igazságügyi Palotaként a millenniumra emelt Kossuth téri épület sem méretében, sem elrendezésében nem volt már ideális az évtizedek alatt óriásivá vált gyűjtemény legfontosabb darabjainak egyidejű kiállítására.
