Nemrégiben egy hosszabb cikkben foglaltuk össze az Amerikai Egyesült Államokat sújtó opioidkrízist, amely miatt naponta 200 ember hal meg, és amellyel egyelőre nem sok mindent tudnak kezdeni a hatóságok.
Az eddigi hírek szerint az egyik fő oka a krízisnek a Purdue Pharma nevű cég volt, amely - miközben tudta azt, hogy az általa gyártott Oxycontin más, opioidtartalmú gyógyszerekkel együtt ugyanolyan függőséget okozhat, mint a heroin - különféle marketingtrükkökkel és tudatos hazugságokkal vette rá az orvosokat, hogy minél többet írjanak fel a fájdalomcsillapítóból.
Az ópioidkrízisben nagy szerepet játszó OxyContin gyártója tudta, milyen veszélyes a szer. De ebben is csak csábító, milliárdos üzletet láttak.
Az ügyben több ezer pert indítottak amerikai települések és államok, és alperesként a Purdue mellett más, Magyarországon is ismert cégek is szerepelnek, mint a Teva és a Johnson and Johnson (J&J). Ez utóbbi szerepe különösen fontosnak tűnik legalábbis, abból a beadványból, amelyet Mike Hunter, Oklahoma állam főügyésze nyújtott be a bíróságra azért, hogy tegyenek nyilvánossá több millió oldalnyi iratot.
A legütősebb mák
A beadványban írnak arról a valószínűleg kevesek számára ismert tényről, hogy a J&J nem csak babaápolási termékeket gyártásában vett részt, de opioidtartalmú fájdalomcsillapítói is voltak, amelyhez maga állította elő az alapanyagokat is.
Ebben a tevékenységében két leányvállalata segítette, a Tasmanian Alkaloids és a Noramco. Előbbi ráadásul azt állította magáról egy az Axios hírportál által megszerzett Power Point-prezentációban, hogy az egyik, általuk termesztett mák morfintartalma a legmagasabb a világon.
Ezek szerint tehát a J&J nem csak a gyógyszergyártásból vette ki a részét, hanem már az alapanyagokat is saját maga állította elő, amelyből aztán szállítottak más cégeknek is, például a Purdue Pharmának, így több ponton is felelősségre vonható.
A felperes Oklahoma állam ezen felül azt állítja, hogy a J&J olyan, látszólag független szervezeteket pénzelt, amelyek az opioidhasználatot támogatták, sőt, ezekbe a szervezetekbe még be is ültette néhány emberét. Az egyik ilyen szervezet brosúrájában konkrétan leírták azt, hogy az "opiodiok ritkán okoznak függőséget", miközben tudni lehetett, hogy ez nem igaz.
Ópiummák-mező TasmániábanFotó: Udo Weitz / dpa / AFP
Titkolóznak
2016-ben aztán, amikor már javában tombolt az opioidkrízis és egyre többen kezdték el keresni a felelősöket, a J&J eladta az összes opioiddal kapcsolatos érdekeltségét egy privát befektetési cégnek 650 millió dollárért. A peres eljárásban a cég azt kérte, hogy a kapcsolódó iratokat titkosítsák, az oklahomai főügyészség szerint azonban ezt semmi nem indokolja.
Akkor lehet ugyanis ilyesmit kérvényezni, ha például ezek a dokumentumok üzleti érdeket sértenek vagy személyes, illetve egészségi állapotról szóló információkat tartalmaznak. Mivel azonban a J&J már nem is érdekelt ebben az üzletágban, semmi nem tiltja, hogy ezek az iratok bárki számára olvashatók legyenek.
Mike Hunter érvelése szerint közérdek, hogy megtudják az emberek, hogy pontosan hogyan viselkedtek a krízis hátterében álló cégek. Ez Oklahoma államban különösen fontos, ott ugyanis
1999 és 2012 között megnyolcszorozódott a túladagolásban meghaltak száma.
Ehhez nagyban hozzájárultak a receptre felírt, opioidtartalmú gyógyszerek, 2016-ban minden oklahomai felnőttre 887 milligramm opioid jutott, ez volt a legmagasabb az egész USA-ban.
A J&J mindent tagad és arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa el Hunter beadványát.
Napi 200 halott a modern orvoslás egyik legnagyobb hibája miatt
Naponta többen halnak meg az USA-ban gyógyszer- és drogtúladagolásban, mint autóbalesetben. Elmondjuk, hogyan jutottak el idáig, és azt is, itthon várható-e hasonló krízis.
Az azbesztről is tudtak, mégsem szóltak
A J&J-nak nem ez az első botrányos ügye az utóbbi években. Amint arról korábban beszámoltunk, 1971 és a 2000-es évek eleje között a cég által gyártott hintőporokban több alkalommal is találtak azbesztet. Ráadásul erről a vezetőség is tudott és aggódott is miatta, de az illetékesek sosem közölték az információkat sem a hatóságokkal, sem a nyilvánossággal.
Az azbeszt a hintőpor előállításához szükséges zsírkő miatt jelent meg a termékben, mert ez a két anyag gyakran együtt fordul elő a természetben, így az azbeszt beszennyezhette a zsírkövet.
A szennyezett termék egyeseknél mellhártyadaganatot, másoknál petefészekrákot okozott és többen be is perelték a céget. Az opioidok miatt azonban a J&J most egy úgy ügyben is bíróság elé állhat, Oklahomán kívül Kentuckyban is.
Kiemelt kép: iStockphoto
