Audrey Shook férjével, Brenttel a középiskolában ismerkedett még meg. 21 évesek voltak, amikor összeházasodtak és Audrey hamarosan terhes lett. Öt saját gyerekük van és ahogy a gyerekeik egyre idősebbek lettek, egyre inkább úgy érezték, tényleg szeretnének még egy gyermeket örökbe fogadni. Ezt valóra is váltották és nekiláttak a papírmunkának, amikor megnéztek egy kínai gyerekotthonról szóló dokumentumfilmet.
– Azonnal tudtam, hogy jó anyja lennék egy ilyen gyermeknek, mondta Audrey.
Először azt hitte, hogy nagyon idegen lesz számára a nevelőanya szerep, de amikor meglátta Lucy fényképét azonnal tudta, hogy őt szeretné gyermekének.
– Férjem és én is megértettük, hogy nem lehet csak egy hónapig nevelni a gyermeket aztán visszaküldeni őt oda, ahonnan jött -mondta Audrey.
Lucy Down szindrómás kislány és már évek óta egy gyermekotthonban élt. Senki sem akarta őt örökbe fogadni.
– Ők azok a gyermekek, akiket senki sem akar. Egész életüket úgy töltik, hogy örökbefogadásra, szülőkre várnak -mondta az édesanya.
Miután minden papírmunkát elvégeztek, kimentek érte a houstoni (USA)repülőtérre, hogy végre karjukba zárhassák Lucy-t.
Lucy megérkezése igazán érzelmes pillanat volt. Amikor Audrey meglátta őt, nem bírta visszatartani a könnyeit.
– Helló én vagyok az anyukád.
Lucy pedig erre csak ennyit mondott:
– Anya!
Aztán Audrey felkapta Lucy-t és űgy tűnt, ők már örökre összetartoznak.
Gyönyörű pillanat ez, nem is lehet könnyek nélkül végig nézni a felvételt.
