A 2019. május 30-án közzétett kormányzati gazdaságvédelmi akcióterv 3. pontja szerint 2020. január 1-jétől az adórendszer töredezettsége csökkenni fog, a nyugdíjjárulék (10%), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerő-piaci járulék (1,5%) helyett a jövő évtől egységes járulék (18,5%) jelenik meg az adórendszerben - hívja fel a figyelmet a nyugdíjgurun Farkas András nyugdíjszakértő. Azt is körbejárja, mivel járhat ez a változás.
Gond akkor lenne, ha a nyugdíj számítása a befizetett nyugdíjjárulék összegétől függene. De a nyugdíj összegét nem ez, hanem a járulékalapot képező keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkeresete és az igazoltan megszerzett szolgálati idő hossza által meghatározott százalékos nyugdíjszorzótól függ. Vagyis a nyugdíjjárulék mértéke vagy összege nem releváns a nyugdíjszámítás során.
Viszont a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat csökkentheti, ha a cégek által fizetett korábbi társadalombiztosítási járulékok egységes szociális hozzájárulási adóvá alakítása után immár a munkavállalók által fizetendő járulékok helyett is egy összevont közteher jelenik majd meg. Emiatt sokan úgy vélhetik, hogy tovább csökken a nyugdíjrendszer (és a többi nagy állami újraelosztó rendszer) átláthatósága, ellenőrizhetősége és kiszámíthatósága.
A szociális hozzájárulási adót az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott arányban kell szétosztani a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap (és szükség esetén a Foglalkoztatási Alap és ki tudja, milyen jövőbeni fogadó szervezet) között, így sokan tartanak attól, hogy megszűnt a nyugdíjbiztosítási bevételek egyértelmű biztonsága, hiszen a törvényhozó a szociális hozzájárulási adókból származó bevételt a nyugdíjak és az egészségbiztosítási ellátások finanszírozásán kívül akár más célokra is fordíthatja.
Ma a megcímkézett munkavállalói közterhek közül a nyugdíjjárulékot csak a nyugdíjbiztosítási kiadások fedezetére, a kétféle egészségbiztosítási járulékot csak az egészségbiztosítási kiadások fedezetére, a munkaerőpiaci járulékot csak az álláskeresési ellátások fedezetére lehet fordítani. Ha jövőre megszűnnek a kötelező címkék, ez a kötelezettség is megszűnik.
Ahogyan a munkáltatók által fizetett szocho kapcsán is megszűnt - annak felosztását évente a költségvetési törvény határozza meg.
Persze a bevételek fölötti rendelkezési jog nem lenne korlátlan ebben az esetben sem, hiszen az ellátásokat biztosítani kell. A nyugdíjtörvény egyébként elrendeli, hogy az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. (2020-ra a költségvetési törvényben egyelőre 47 milliárd forintot irányoztak elő ilyen címen.)
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre
