A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a medúzák megeszik az algákat fogyasztó zooplanktonokat, ez pedig algásodást okozhat, ami kedvezhet az olyan káros algafajoknak, mint a toxin termelő kék alga.
Júniusban és júliusban különösen figyelemre méltó jelenséget tapasztaltak Paks alatt, ahol
- írja az Átlátszó.
Ez is mutatja, hogyan hat a klímaváltozás a vízi ökoszisztémákra, hiszen ez a kínai eredetű faj a melegebb vizekben képes megtelepedni, így a globális felmelegedés kedvező környezetet teremt számára - mondják a szakemberek.
A Ráckevei-Duna helyzetét Abonyi András ökológus mutatta be, ebből kiderült, hogy az édesvízi medúzák jelenléte miként változik. A kutatócsoport mikroszkóppal vizsgálja a medúzák polip formáját, amely szabad szemmel nem látható, és csak megfelelő környezetben alakul át az emberi szemmel is észlelhető medúza formává. Ezt a formát Fadd-Domboriban is megfigyelték, ahol az állatok 2-2,5 cm nagyságúra nőnek, ha a vízhőmérséklet eléri a 25-26 °C-ot.
Eddig a Duna mentén az édesvízi medúzákat leginkább mellékágakban, holtágakban és tározókban észlelték. A Bécsben található Alte Donau és Neue Donau mesterséges tavak szintén otthont adtak ennek a fajnak. Az édesvízi medúza a lassú folyású vagy álló vizekben tud a legjobban megélni, mivel táplálékát így tudja a legjobban felvenni. A gyorsan mozgó vizekben nem tudná hatékonyan gyűjteni táplálékát, ezért nem valószínű, hogy a Duna főágában elterjedne.
Az édesvízi medúza ragadozó, amely halivadékkal, tubifexszel és zooplanktonokkal táplálkozik. Az Abonyi András által vezetett kutatás szerint a medúzák jelenléte hozzájárulhat az algák elszaporodásához, mivel megeszik az algákat fogyasztó zooplanktonokat. Ez algásodást okozhat a vízben, ami kedvezhet az olyan káros algafajoknak, mint a toxin termelő kék alga. Azonban a medúza nem veszélyes az emberre, nem csíp és nem bánt.
mivel ezek az intézkedések kedvezőbb környezetet biztosítanak a medúzák számára. Az Alföld és a Duna-Tisza köze szárazodásáért a folyószabályozások felelősek, amely a legnagyobb környezeti probléma jelenleg.
A medúzák terjedése tehát nem csupán a vízi ökoszisztéma változásait jelzi, hanem a globális klímaváltozás és a környezeti beavatkozások komplex hatásait is tükrözi.
VIDEÓ: A Duna mentén is megjelent a Kínából behurcolt invazív édesvízi medúza
