A választók tudják, hogy a magyar demokrácia beteg, és nem hiszik, hogy ezen demokratikus választással lehet segíteni
- röviden így lehetne összefoglalni annak a csütörtökön megjelenő kutatásnak a tanulságait, amelyet a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung készített. A cél az volt, hogy feltárják, a sorozatban harmadik kétharmados Fidesz-KDNP-s parlamenti többséggel induló ciklusban miként vélekednek a választók a magyar demokrácia minőségéről. Az eredmény lesújtó.
Szabadság, egyenlőség, választás
A kutatás bevezetéseként arra kérték a résztvevőket, hogy mondjanak három szót vagy kifejezést arról, mit jelent számukra a demokrácia. A válaszokból kiderült, hogy
a magyarok demokrácia alatt elsősorban a politikai szabadságjogokat értik: a szabadságot, az egyenlőséget és a választásokat.
A válaszok 17 százaléka valamilyen módon a szólásszabadságra vonatkozott, de sokszor említették a sajtószabadságot is. Fontosnak tartják azt is, hogy a demokráciákban a hatalom forrása a nép, a jóléttel és a biztonsággal kapcsolatos asszociációk csak ezután következnek.
A magyar társadalom több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer.
Minden tizedik magyar szerint bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia, de a lakosság több mint negyede (27 százaléka) szerint teljesen mindegy, hogy milyen politikai rendszerben élünk.
A demokratikus elkötelezettség az MSZP és a DK szavazóinál a legerősebb, de átlagon felüli a kormánypártok és az LMP szavazói körében is. Nem meglepő módon a bizonytalanok vannak a legrosszabb véleménnyel a demokráciáról.
Az életkort tekintve a 60 évnél idősebbek vannak jó véleménnyel a demokráciáról, de a legfiatalabb korosztályban is az átlagnak megfelelő mértékben preferálják a demokráciát. A kutatás eredménye alapján minél jobban kvalifikált valaki, annál jobban hisz a demokráciában.
Míg a felsőfokú végzettségűek háromnegyede áll a demokrácia mellett, a nyolc általánost végzettek között ez az arány csak 44 százalék, ráadásul a legképzetlenebbek hasonló arányban gondolják azt, hogy az ő életük szempontjából mindegy, hogy demokrácia van vagy diktatúra.
A kérdésben megjelenik a főváros-vidék törésvonal is: a budapestiek háromnegyede tartja a demokráciát a legjobb politikai rendszernek, a vidéki városok és falvak lakói esetében az arány 49 és 53 százalék.
Az azonban, hogy a magyarok többsége a demokráciát jó dolognak tartja, még nem jelenti azt, hogy elégedettek is annak magyar változatával. Sőt:
a magyarok fele elégedetlen a demokrácia jelenlegi működésével.
Bár 44 százalékuk alapvetően pozitívan értékeli a demokrácia állapotát hazánkban, mégis mindössze minden tizedik mondja azt, hogy nagyon jó a helyzet.
Az sem meglepő, hogy a demokráciával elégedett emberek elsöprő többsége a kormánypárti szavazók közül kerül ki: a fideszesek 83 százaléka nem talál különösebb kivetnivalót a hazai politikai rendszer minőségében. Az MSZP-sek és a DK-sok a legelégedetlenebbek, de igen rossz véleménnyel vannak az LMP-sek és a jobbikosok is.
A politikusok külön törvények szerint élnek
Szűk többséggel ugyan, de a megkérdezettek elutasítják azt az állítást, hogy "Magyarországon sajtószabadság van, hiszen a média szabadon bírálhatja a kormányt". A megkérdezettek 45 százaléka értett egyet ezzel a kijelentéssel, szemben 53 százalékkal, akik szerint a sajtószabadság ennél összetettebb fogalom.
A független sajtó eszméjében azonban nem hisz a magyarok többsége (65 százalék). Ráadásul szokatlan egyetértés mutatkozik a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között abban, hogy nem létezik független sajtó.
Igaz, az egyetértés oka nagyon különböző is lehet, hívják fel a figyelmet a tanulmány szerzői. Míg a kormánypártiak többségükben vélhetik úgy, hogy általánosságban nincs is olyan, hogy független média, addig az ellenzékiek körében gyakori álláspont lehet, hogy az elmúlt évek átalakulásai miatt konkrétan Magyarországon nem nagyon van már ilyen.
Az információszabadság kérdésében is inkább szkeptikus a magyar társadalom: a megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy hazánkban bárki hozzáférhet megbízható információkhoz, 54 százaléknyi válaszadó szerint viszont nem. A fideszes szavazók is megosztottak e kérdésben: 58 százalékuk értett egyet az állítással, 37 százalékuk utasította el, ami azt jelenti, hogy
még a Fidesz-szimpatizánsok jelentős része is kritikusabban figyelheti az elmúlt évek változásait a magyar médiában.
A magyar társadalom fele nem látja már biztosítottnak a tudomány függetlenségét sem hazánkban. A megkérdezettek 47 százaléka szerint Magyarországon a tudomány a politikától függetlenül működik, míg 48 pedig úgy érzi, a politika beleszól a tudományos életbe.
A megkérdezettek 59 százaléka úgy gondolja, hogy a politikusokra nem ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint az átlagemberekre és 55 százalékuk szerint a politikusok lényegében bármit megtehetnek.
Az emberek 56 százaléka elégedetlen a kormányzati döntéshozatal átláthatóságával és az intézkedések indoklásával. Még a fideszesek egyharmada is úgy érzi, hogy nem tájékoztatják őket megfelelően a kormány döntéseinek hátteréről.
Jobb ugyanakkor az állampolgári vélemény a nemzeti konzultációkról. Szűk többségben vannak azok, akik szerint a kormány által rendszeresen lebonyolított konzultációk érdemi lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak véleményük kifejtésében. Bár a fideszes szavazók elégedettségét (81 százalék) meg sem közelíti az ellenzéki szavazók véleménye, meglepő lehet, hogy az LMP-sek fele, az MSZP-sek és a DK-sok 36-38 százaléka is érdemi véleménykifejező eszközként tekint a konzultációkra.
Horn alatt jobb volt?
A felmérés készítői azt is szerették volna megtudni, hogy a magyarok szerint melyik rendszerváltás utáni kormány alatt volt a legjobb állapotban a demokrácia.
A legtöbben - látva a jelenlegi kormánypártok népszerűségét, nem annyira meglepő módon - a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzást nevezték meg jó példaként, ezt követi az 1994-1998 közötti Horn-kormány, és 9-9 százalékot kapott az első Fidesz-kormány, valamint az Antall-kormány. A megkérdezettek 17 százaléka szerint egyik kormány idején sem volt jó állapotban a demokrácia.
A különböző Fidesz-kormányokról négy százalékponttal voltak jobb véleménnyel a magyarok a különböző szocialista kormányokhoz képest, amikor a demokrácia állapotáról kérdezték őket: 31 százalék nevezte meg valamelyik Orbán-kormányt, szemben a szocialisták 27 százalékával.
Érdekes azonban az eredmény pártok szerinti bontása: a fideszeseknek csak a fele tartja a 2010-től napjainkig tartó kormányzást a demokrácia szempontjából a legjobb időszaknak, minden ötödik fideszes szerint az első Orbán-kormány volt ebből a szempontból a legjobb időszak.
Vannak viszont olyan fideszesek is, akik szerint valamelyik szocialista kormány idején jobb állapotban volt a demokrácia: minden tizedik jelenlegi kormánypárti szavazó valamelyik szocialista kormányról (főleg a Horn-kormányról) volt a legjobb véleménnyel.
A jobbikosok 37 százaléka valamelyik baloldali kormány mellett tette le a voksát, a szocialisták körében még mindig a Horn-kormány iránti nosztalgia a legerősebb, de a még a DK-sok is ugyanolyan pozitívan látják Horn-korszakot, mint saját pártelnökük, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét.
Az elmúlt 28 év kormányairól az LMP-seknek volt a legrosszabb véleménye: harmaduk szerint egyik kormány idején sem volt jó állapotban a demokrácia hazánkban, ám szerintük is még a Horn-kormány volt a leginkább demokratikus elkötelezettségű. A bizonytalanok az "egyik kormány idején sem" opciót választották a leggyakrabban az érvényes válaszok közül, de ha mindenképpen meg akartak nevezni valakit, akkor a leggyakrabban az Antall- és a Horn-kormányt választották.
A fiatalok fele egyáltalán nem tudott olyan kormányt megnevezni, amellyel a demokrácia szempontjából elégedett lett volna, vagy nem is válaszolt a kérdésre,
és legfiatalabbaknak mindössze 14 százaléka választotta a jelenlegi kormányzatot. Ez messze a legalacsonyabb érték a különböző korosztályokat tekintve.
Az ellenzék felkötheti a gatyáját
Óriási eltérés látszik a kormánypárti és ellenzéki válaszadók között a választások szabadságáról és tisztességről szóló állítás megítélésében: a Fidesz-szavazók 8-ra értékelték a választások demokratikusságát, az ellenzékiek legfeljebb 4 pontot, a bizonytalanok pedig 4,6 pontot adtak rá.
A kutatás egyik, ha nem legfontosabb megállapítása, hogy
a magyaroknak a fele (49 százalék) nem hisz abban, hogy az Orbán-kormányt demokratikus választáson le lehet győzni,
és mindössze 36 százaléka gondolja úgy, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy egyszer demokratikus úton megbukjon a Nemzeti Együttműködés Rendszere.
Még a kormánypárti szavazóknak is csak a fele hisz abban, hogy a NER egyáltalán leváltható, az LMP és a Jobbik szavazói a legpesszimistábbak. A DK szimpatizánsai az egyetlen politikai közösség, ahol még többen vannak azok, akik hisznek az Orbán-kormány demokratikus bukásában.
A választók abban sem hisznek, hogy ezen segítene a választói korhatár lejjebb vitele: a megkérdezettek 73 százaléka szerint nem kell bevonni a 16 és 18 év közöttieket a döntéshozatalba.
Ez az eredmény az ellenzéki pártokat is komoly stratégiai kérdés elé állítja. Most már nem elég egy vonzó ellenzéki alternatíva felépítése, arról is meg kell győzni a választókat, hogy van értelme elmenni szavazni.
Az ellenzéki pártok előtt álló legfontosabb akadály az a mély apátia, amely szerint a Fidesz nem győzhető le demokratikus választásokon.
A bizalomvesztés már a demokratikus választók intézményét is érinti, és ha ez a bizalmatlanság tartós marad, az alacsony részvételi hajlandóság a Fidesz esélyét növeli és újabb választásokon erősítheti meg hatalmát.
A magyar társadalom jelentős része tudja, hogy a magyar demokrácia helyzete nem rózsás és elégedetlen ezzel. A kérdés az, hogy a demokrácia állapotának folyamatos romlása aktivizálja a kormánykritikus választókat, vagy lemondással vegyes passzivitáshoz vezet.
A kutatásról
Az elemzés alapjául szolgáló közvélemény-kutatás 2018. augusztus 10-18. között készült a Závecz Research közreműködésével. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. Az egyes pártokon - és főként a kisebb pártokon -, valamint az egyes szociodemográfiai csoportokon belüli bontások az arányok érzékeltetésére alkalmasak, ezekben az esetekben a megnövekvő hibahatár miatt a pontos számok tájékoztató jellegűek.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
