A Medián közvélemény-kutatása alapján azonban a kormánypártok gyengüléséből az ellenzék nem igazán tud profitálni.
Jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága a 2022-es hatalmas választási győzelmük óta, de ezzel nem jár kéz a kézben az ellenzék erősödése – ez olvasható ki a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a hvg.hu publikált.
A Fidesz jelenleg a szavazatok 46 százalékra számíthat, ami – ha októberben lennének az EP-választások – 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksoláshoz és bő 8 százalékpontos 2022-es parlamenti választáshoz képest.
A teljes lakosság körében a pártok támogatottsága a közvetkezőképp néz ki:
Fidesz–KDNP: 30 százalék
Demokratikus Koalíció: 7 százalék
Mi Hazánk: 7 százalék
Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék
Momentum: 4 százalék
Jobbik: 4 százalék
A Nép Pártján (Jakab Péter pártja): 3 százalék
Mindenki Magyarországa Mozgalom (Márki-Zay Péter pártja): 2 százalék
A Második Reformkor (Vona Gábor pártja), az MSZP és az LMP egyaránt 1-1 százalékos támogatottságot élvez, a Párbeszédnek az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt.
Azaz a Fidesztől elpártoló szavazók messze nem jelentik az ellenzéki pártok támogatottságának erősödését. Miközben a megkérdezettek 52 százaléka akar kormányváltást, ellenzéki pártokhoz csak 36 százalék kötődik. A Fideszt ezzel szemben a megkérdezettek 30 százaléka támogatja, viszont 38 százalék elégedett a kormánnyal.
A felmérés szerint a baloldali-liberális ellenzéki pártok támogatottsága mérsékelten csökkent, erősödött ellenben a Mi Hazánk, mely a biztos szavazók körében 10 százalékos támogatottságot élvez.
A választani tudó szavazókra szűkített pártpreferenciák: Fidesz–KDNP: 45 százalék, Demokratikus Koalíció: 10 százalék, Mi Hazánk: 10 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék, Momentum: 6 százalék, Jobbik: 6 százalék, A Nép Pártján: 5 százalék, Mindenki Magyarországa Mozgalom: 2 százalék.
A cikk kitért arra is, hogy a Fidesz kockázatot vállalt az EP- és az önkormányzati választások összevonásával: az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselők (pártlistákon keresztüli) kiválasztása ugyanis hagyományosan sokkal kevésbé mozgatja meg a választókat, mint az önkormányzati vezetőkről szóló szavazás. Az alacsonyabb részvétel jellemzően az elkötelezett támogatókkal jobban álló Fidesznek kedvez, az önkormányzati választás azonban dobhat a voksolási részvételen, amivel jól járhatnak az ellenzéki szereplők.
Településszerkezeti eloszlásban az látszik: miközben a kisebb települések lakóinak 43 százaléka támogatja a Fideszt, a városokban már csak a polgárok 41 százaléka. A megyei jogú városokban a kormánypárt támogatottsága már csak 39 százalék, Budapesten pedig mindössze 23 százalék.
