Változás történt a magyarok megtakarítási céljait felsoroló toplistán - derül ki a K&H biztos jövő indexéhez készített reprezentatív felmérésből. Bár maradt az élen a biztonsági tartalék gyarapítása, azaz a 30-59 évesek 40 százaléka erre gyűjt, a lakáscél feljött a második helyre, megelőzve a nyugdíjcélú megtakarításokat: előbbire 33 százalék, utóbbira 32 százalék takarékoskodik.
A felmérés szerint a magyarok - ha lehetőségük lenne rá - 58 évesen mennének nyugdíjba, ugyanakkor arra számítanak, hogy ez ténylegesen 10 évvel idősebb korukban történik meg.
A nyugdíjkorhatár januártól 65 év lesz, vagyis ha lehetőségük lenne rá, a magyarok hét évvel korábban mennének nyugdíjba, mint ahogy egyébként fő szabályként lehet.
Kapcsolódó
Januárban ismét emelkedik a nyugdíjkorhatár
A nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik.
Az 50-es korosztály tagjai a 60 évet, a fiatalabbak pedig már 57-58 éves korhatárt tartanak ideálisnak. Ugyanakkor tisztában vannak vele, hogy ténylegesen idősebb korukban vonulhatnak nyugdíjba: arra számítanak, hogy 70 évesen lesz erre lehetőségük.
Tízből mintegy hatan azt várják, hogy főként az állami nyugdíjból kell majd megélniük, ám mindössze 29 százalékuk gondolja azt, hogy ebből a juttatásból jól meg tud majd élni. A kutatás szerint az érintett lakosság véleménye az, hogy 22 millió forintot kell összegyűjteni ahhoz, hogy a nyugdíjas években kényelmesen lehessen élni.
Átlagosan havonta 269 ezer forintot tartanának elegendőnek nyugdíjas éveikben,
ehhez kellene összegyűjteni szerintük a 22 millió forintot a korhatár eléréséig.
A bank tapasztalatai szerint egyre több fiatal kezdi meg a takarékoskodást időskorára, ezt mutatja többek között az, hogy az új nyugdíjbiztosítási szerződést kötő ügyfelek átlagéletkora az idén 43 év alá csökkent. A járványhatás a magyarok megtakarítási magatartását, az öngondoskodást is érintette, az elmúlt évekhez képest némiképp változott a felállás.
