Lengyelország, Csehország és Németország sem akarja elfogadni, hogy bármilyen határidőt rögzítsenek az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére.
Az Európai Parlament pár nappal ezelőtt megszavazta az Európai Bizottság 2050-es klímatervét.
Magyarország azonban a lengyelekkel, a csehekkel és Németországgal együtt elutasítja a tervezetet.
Korábban a hírekben az szerepelt, hogy ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlament és az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa az unió LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program finanszírozásában, amelyik az unió következő, 2021-2027-re szóló, hosszú távú költségvetésének része lesz.
A finanszírozás elsősorban a környezetvédelemre és az éghajlatváltozás mérséklésére koncentrál azáltal, hogy az energiahatékonyság fokozásával és a megújulóenergia-használat arányának növelésével támogatja a tiszta energiákra való áttérést.
Ez a program lesz az egyik olyan eszköz, amely lehetővé teszi az unió számára éghajlat-politikai célkitűzéseinek megvalósítását és az arra irányuló törekvést, hogy
az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, illetve 2050-re nullára csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást.
"Ez a cél igazodik a Párizsi Klímaegyezményhez, amelynek keretében a világ országai elvileg vállalták, hogy megteszik az annak érdekében szükséges intézkedéseket, hogy a század végéig a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 1,5-2 Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás (1750) előtti szinthez képest" - írja a Portfolio.
Magyarország, Lengyelország, Csehország és Németország azonban nem akarja elfogadni, hogy bármilyen határidőt rögzítsenek az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére. Ezért a 2050-es évszámra való minden hivatkozást törölnének a közös tervezetből.
Az európai megosztottságról és a magyar vétóról az Euractiv szerzett meg bizalmas dokumentumokat.
Az előrejelzések arra figyelmeztetnek, a felmelegedés hatására fellépő szélsőséges időjárási jelenségek világszerte megrengethetik a társadalmi-gazdasági rendszereket, sok millió embert hajléktalanná téve, jelentősen felerősítve a migrációt. Az Európai Bizottság szerint mindez az európai gazdaságra, így az élelmiszerellátásra nézve is súlyos következményekkel járhat, ami végül a politikai stabilitást is kikezdheti.
