Kedden benyújtott a kormány Semjén Zsolt neve alatt egy újabb salátatörvényt, ami "A menekültügyi eljárás átmeneti szabályai" című részben leírja, hogyan képzeli el a kormány ezt a folyamatot - vette észre az Eurológus.
A szabályozásra azért van szükség, mert az Európai Unió Bírósága két ítéletet is hozott a közelmúltban, ami fenntarthatatlanná tette a magyar menekültügyi eljárást a jelenlegi formájában. Az egyik szerint a tranzitzónákban való fogva tartás őrizetnek minősül, amire 28 napot meghaladóan csak különösen indokolt esetben és külön eljárás keretében van lehetőség. A másik azt mondta ki, hogy a menekültügyi hatóságok nem nyilváníthatják a menedékkérelmet elbírálásra alkalmatlannak azért, mert a kérelmező a csak a magyar jog által ismert biztonságos tranzitországon keresztül érkezett.
Az első ítélet hatására bezáratta a kormány a röszkei és a tompai tranzitzónákat, az ott őrzött 280 menedékkérőt pedig nyílt táborokba szállították. Vámosszabadiba kerültek többen, összesen kétszázan: a többségük kurd, iraki, afgán, sok köztük a család.
"Miért zártatok minket börtönbe?"
A 2015 óta létező tranzitzónákat az Európai Bíróság döntése nyomán bezárta a magyar kormány. A legtöbb menedékkérőt a vámosszabadi nyílt táborba szállították, többekkel beszéltünk: azt mondták, nem tranzitzónában voltak, hanem börtönben.
A kormány másik hirtelen lépése az volt, hogy bejelentették, hogy a jövőben már csak külképviseleteken lehet menedékkérelmet előterjeszteni. Ez azért volt furcsa, mert a genfi konvenciók - amiket Magyarország is aláírt, tehát a jogrendünk része - szerint "biztosítani kell a háborúk, erőszak és üldöztetés elől menekülő emberek belépését az ország területére és hozzáférését Magyarországon a menekültügyi eljáráshoz".
A most beterjesztett salátatörvény azonban még innen is visszalép egyet, ugyanis abban már szó sincs arról, hogy a külképviseleteken lehetne folyamodni menekültstátuszért.
Ehelyett csak egy szándéknyilatkozatot lehet leadni, ami tovább bonyolítja a rendszert. A szándéknyilatkozat beadása után a menekültügyi hatóság távmeghallgatás keretében kikérdezi az érintettet, majd 60 napon belül dönt arról, hogy "menedékjogi kérelem benyújtása" érdekében a nagykövetség kiállíthat-e "Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmány" nevű utazási engedélyt.
Videók a témában:
Ha megvan ez az okmány, akkor a menedékkérőnek jeleznie kell a magyar határon, hogy ilyennel akar belépni az országba. Ezután a határrendészeti szerv "a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja". Innentől már a szokásos eljárás folytatódik, a kérelmező egy zárt befogadó intézetben kap elhelyezést, de a tervezet a biztonság kedvéért leírja, hogy "ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet."
Mint az Eurológus írja, van még egy érdekes és egyelőre nehezen értelmezhető eleme az új szabályozásnak, ami az illegális határátlépőkre vonatkozik: "A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit - ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi - a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja".
Ha viszont illegálisan lépte át a határt, akkor - ha a balkáni útvonalon érkezett - a Szerbiába "visszairányítása" is jogtalan lesz, ami miatt eljárás alá vonhatják Szerbiába, Márpedig a genfi konvenció azt is tiltja, hogy senkit sem érhet büntetés vagy szankció azért, mert élni szeretne a menedékkérelem jogával, még abban az esetben sem, ha szabálytalan úton érkezett egy országba.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
