Feloldaná a a budavári lakások privatizációját tiltó határozatot a kormány. Ezzel több mint ezer műemléki ingatlan kerülhetne a piacra, ezek együttes értéke elérheti az 50-100 milliárd forintot - írta meg a Népszava.
A budai Várnegyed önkormányzati bérleményei szokásjogi helyzetük és törvényi szabályozásuk miatt is különlegesek. A rendszerváltozás után az állam lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként felépült ingatlanok privatizációját. Ennek érdekében átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért. V. Naszályi Márta, a Párbeszéd I. kerületi polgármestere a lapnak elmondta: a vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehet elidegeníteni. A budavári helyzetet cifrázza a Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-ben kelt határozata, amely a Várnegyed lakásait az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részévé tette.
A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. A kerület korábbi vezetői ezt úgy próbálták kompenzálni, hogy a bérlemények "örökbérletté" váltak, a bérleti díjat pedig jobb híján a jelentősen alacsonyabb összegű szociális kategóriába sorolták, amelynek révén ma egy nem kiemelt részen lévő 70 négyzetméteres várbeli lakás havi bérleti díja 22 ezer forint lehet. Ilyen lakásokat szerzett meg többek között Bayer Zsolt kormánypárti publicista is:
Kapcsolódó
Bayer Zsolték dupláztak a Várban: két önkormányzati lakást szereztek ugyanazzal a trükkel
Mindkétszer a fideszes publicista családjának házát cserélték el a bérleti jogra, majd rögtön visszavásárolták a pilisszentkereszti ingatlant.
Vagy éppen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátja, Kuna Tibor:
Kapcsolódó
Szijjártó barátja ugyanazzal a trükkel szerzett önkormányzati lakást a Várban, mint Bayer Zsolt
Az azóta kegyvesztetté vált, börtönnel fenyegetett Kuna Tibor az Úri utcai önkormányzati lakásra cserélt ingatlant egy nappal azután visszavásárolta, hogy megkötötték a csereszerződést.
V. Naszályi Márta az önkormányzati választáskor azt ígérte: kezdeményezi, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akik korábban nem tehették. Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítéséhez, de a tervezetből kiszivárgó részletek rögtön kiverték a biztosítékot. Az érintett bérlők több petíciót indítottak, az ügyet felkarolta a Fidesz is. A bérlők legfőképpen azt sérelmezik, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába.
A lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, amelynek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, amelynek következményeként a bérlakások fenntartása évi 500 milliós veszteséget jelentett a kerületnek, amit így a kerület közösségének kellett kifizetnie. Az új lakbéreket a ráfordítások alapján kalkulálták ki
- mondta el a lapnak V. Naszályi Márta, aki szerint ez így is kevesebb, mint amennyit például a csepelieknek kell fizetni.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem lát okot arra, hogy továbbra is tiltsák a budavári lakások privatizációját. A lap kérdésére azt mondta, hogy helyes és sikeres programnak tekintik a rendszerváltás utáni lakásprivatizációt. V. Naszályi Márta levélben kereste meg a tárcavezetőt, egyeztetést kérve az ügyben, de egyelőre nem kapott választ. A polgármester nem igazán látja, miként lehetne felülírni az 1994-es határozatot, de ha ez mégis megtörténik, akkor sem tartja valószínűnek, hogy a kerület valamennyi "örökbérletű" lakását értékesítsék. A tömeges privatizáció ugyanis nagy arányú lakosságcserét, befektetői körök általi felvásárlást eredményezhetne a budai Várban.
