Csütörtök délre egyeztetésre hívta a parlamenti pártokat Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető. A körülbelül egy órán át tartó megbeszélés arról szólt, hogy a kormánypártiak - a kabinet részéről Varga Judit igazságügyminiszter volt jelen - azt taglalták, miért kellene az ellenzékieknek is megszavazniuk a rendkívüli jogrend 90 napos meghosszabbítását.
A veszélyhelyzetet kedden éjféltől vezették be újra, Orbán Viktor esti bejelentése után. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a járvány gyors terjedése miatt gyors döntésekre van szükség, miközben az Országgyűlésnek két hétbe telt, hogy szigorítsa a maszkviselési szabályokat.
Tavasszal egyébként úgy vezették be a rendkívüli jogrendet, hogy száz alatt volt a naponta regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma, most pedig négyezer környékén jár.
A veszélyhelyzet meghosszabbításról két hét után az Országgyűlés dönthet kétharmados többséggel, azaz ha mindenki jelen van, a Fidesz-KDNP-frakció szavazatai is elegendőek ehhez. Így a frakciókkal való egyeztetésnek inkább szimbolikus a jelentősége.
Arra kérjük a baloldali pártokat és baloldali politikusokat, támogassák a javaslatot! Tavasszal nem számíthattunk rájuk, akkor nem támogatták a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, külföldön támadták Magyarországot, és még kamuvideót is készítettek a magyar egészségügy lejáratására
- írta a kéréshez képest közepesen barátságtalan hangnemben Kocsis Máté az ülés után. Ez alapján is egyértelmű, hogy ha az ellenzékiek nem szavazzák meg a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, akkor továbbra is arról fog szólni a kormányzati kommunikáció, hogy az ellenzék akadályozza a járvány elleni védekezést.
A rendkívüli jogrend meghosszabbításának támogatása azért ütközhet nehézségbe az ellenzéki frakciók részéről, mert tavasszal úgy nyilatkoztak, hogy a felhatalmazási törvény a diktatúra bevezetése felé tett újabb lépés, ezért márciusban nem is szavazták meg a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek hatályának meghosszabbítását, amit persze a kétharmados többség így is elfogadott.
Diktatúrát hoz vagy a járvány elleni védekezés egyetlen eszköze a felhatalmazási törvény?
A veszélyhelyzet kihirdetését követő legélesebb politikai vita a túlhatalomtörvényről alakult ki. Válaszok a legfontosabb dilemmákra.
Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaszi helyzethez képest van egy jelentős különbség: a Fidesz kérés nélkül beleírta a törvénytervezetbe a 90 napos határidőt, amit a szocialisták törvénymódosításban, illetve törvényjavaslatban is kértek márciusban, mindhiába. Harangozó kiemelte, hogy a tervezetet még nem nyújtották ugyan be, de ebben a formában támogatni tudja az MSZP elnöksége.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke akkor a szavazás előtt kérte a miniszterelnököt, hogy fogadják el a módosítást, és akkor ők is meg tudják szavazni a felhatalmazási törvényt. Orbán erre felelt elhíresült mondatával, miszerint "Nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere kell!" - arra utalt, hogy a Fidesz-KDNP-frakció szavazatai is elegendőek, ezért nem enged.
Az új szövegtervezetbe azonban bekerült a három hónapos határidő, ami Harangozó szerint azt mutatja, hogy a Fidesz meghátrált, és hogy az MSZP-nek igaza volt.
Ilyen válsághelyzetben megadunk minden segítséget, de az a kérdés, hogy a kormány él vagy visszaél egy ekkora felhatalmazással. Tavasszal azt láttuk, hogy inkább visszaélt
- mondta kérdésünkre Szilágyi György, aki a Jobbik részéről vett részt az egyeztetésen. A jobboldali ellenzéki párt vezető testületeiben még megtárgyalják, hogy támogassák-e a kormánypárti tervezetet, így a képviselő ezt egyelőre nem tudta megmondani.
A DK elnöksége holnap dönt arról, hogy a frakció megszavazza-e a törvényjavaslatot, mivel a törvény végleges szövegét még nem kapták kézhez, jelenleg csak a Fidesz által küldött munkapéldány áll a rendelkezésükre.
Időközben azonban Varga Judit a kormány nevében be is nyújtotta a javaslatot a parlamentnek, és az tartalmazza a 90 napos határidőt.
A jobbikos és az MSZP-s politikus is azt hangsúlyozta, hogy a védekezésben a teljes felelősség a kormányt terheli, amennyiben pedig az ellenzékiek is megszavazzák a rendkívüli jogrendet, ez még inkább így lesz, mert újabb erős jogosítványt kapnak ezáltal Orbánék.
A törvényjavaslatról legkorábban jövő kedden szavazhatnak. Amennyiben megszavazzák a házszabálytól eltérést is, már aznap elfogadhatják a törvényt. Ha nem, akkor sürgősségi eljárásban a következő kedden fogadhatják el a tervezetet.
Az egyeztetésen egy ellenzéki javaslat hangzott el, eszerint a frakcióvezetők fordulhatnának a meghozott rendeletek miatt utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz, azaz nem lenne szükség ehhez 50 képviselő aláírására.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
