A kormány
Bár a koronavírus-járvány második hullámában a Fidesz kicsit veszített népszerűségéből, egyelőre még mindig vezető szereppel bír a magyar politikában - olvasható a Bíró-Nagy András, Győri Gábor és Scheiring Gábor által írt évkönyvben. Azonban mivel 2022-ben a Fidesznek az egységes ellenzékkel kell majd szembenéznie, amelyről a 2019-es önkormányzati és a 2020. októberi borsodi időközi választáson kiderült, hogy működőképes koncepció is lehet, várható, hogy a kormánypárt a választási törvény ismételt módosításával tovább fogja szűkíteni az ellenzéki pártok mozgásterét.
Az Orbán-kormány a kampányt is nagyobb fokozatra fogja kapcsolni azzal, hogy a klasszikus döntéshozás helyett a választók támogatásának elnyerése lesz a cél - jósolják az elemzők. Ennek a jelei már látszanak, például a 25 év alattiak SZJA-eltörlését célzó intézkedésben, amelyet Orbán Viktor a hatályba lépés előtt egy évvel bejelentett.
A Fidesz döntéseit jelentősen befolyásolni fogja, hogy az ellenzék milyen mértékben képes együttműködni, azt azonban valószínűleg mindkét oldal felismerte, hogy a 2022-es választásnak kulcsszerepe lehet abban, hogy hosszú távon hogyan fog kinézni Magyarország politikai térképe. Éppen ezért az ellenzéki pártoknak a korábbinál is nagyobb szükségük lesz arra, hogy hiba nélkül együtt tudjanak működni, máskülönben esélytelen a Fidesz megszorongatása. Az ugyanakkor optimizmusra adhat okot, hogy a szavazók fogékonyak a közös ellenzéki fellépésre, még úgy is, hogy például a jobbikosok sosem szavaznának Gyurcsány Ferencre, a DK-sok pedig Jakab Péterre. Jó eséllyel a Fidesz a kampányban rá is fog játszani erre az ellentétre, hogy egymás ellen játssza ki az ellenzéki szavazókat.
A pandémia 2021-ben is tartani fog még, az év első felére minden bizonnyal nagy hatással lesz, de nem valószínű, hogy a kormány változtat a gazdaságot előtérbe helyező politikáján, az pedig, hogy a járvány következtében elhunytak arányában Magyarország az egyik legrosszabb helyen álló ország, a háttérbe szorul.
A további kormányzati intézkedések tekintetében pedig arra is számítani lehet az elemzők szerint, hogy a független bíróságok ismét célpontjai lesznek a Fidesz demokráciaellenes intézkedéseinek.
Az ellenzék
A koronavírus miatt egyébként is nehéz helyzetbe került önkormányzatok újabb csapásokat szenvedtek el azzal, hogy a kormány a járványhelyzetre hivatkozva megnyirbálta a jogaikat, majd a helyi iparűzési adó felfüggesztésével pénzügyi káoszba sodorta őket. A támadások fő célpontjai az ellenzéki vezetésű helyhatóságok voltak, és azon belül is Budapest. Bár a kormány később bejelentette, hogy pénzügyi támogatást ad a településeknek, ez valójában úgy nézett ki, hogy a fideszes önkormányzatoknak szabadon elkölthető adomány, az ellenzékieknek pedig felcímkézett és a jelen helyzetben nehezen hasznosítható támogatás jutott.
Ilyen körülmények között még a korábbinál is fontosabb lett az, hogy az ellenzék közösen lépjen fel a Fidesszel szemben. A koronavírus második hulláma alatti közegészségügyi krízis, a gazdasági válság és a társadalmi vészhelyzet hatással volt a kormány népszerűségére, olyannyira, hogy a közvélemény-kutatásokban az ellenzék kis híján utolérte a Fidesz-KDNP-t. Ez már csak azért is szerencsés helyzet, mert a választási törvény módosítása nem hagyott más választást az ellenzéknek, minthogy a 106 körzetben közösen indítsanak egy-egy jelöltet.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az összefogásban részt vevő hat párt (DK, LMP, Momentum, MSZP, Jobbik, Párbeszéd) együttműködése szilárd alapokon nyugszik: közösen dolgoznak ki programot és egy ideje a fontosabb közleményeiket is közösen adják ki. 2021 azonban az ellenzéki előválasztás éve is lesz, és bár pontos mikéntjéről még nem egyeztek meg a felek, ez lehet az a procedúra, amelynek végén, október 23-ig bejelentik az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét. Ez az eljárás azonban logisztikai és pénzügyi nehézségeket is okozhat, hívja fel a figyelmet a Policy Solutions, nem beszélve a felbukkanó jelöltekkel szembeni ellenérzésekről. A kivételes lehetőség tehát akadályozhatja is az ellenzéki együttműködést, ennek kiküszöbölése nem lesz egyszerű feladat.
Az elemzők szerint a sikerhez hozzájárulhat a hagyományos, terepen végzett kampánymunka, főleg vidéken, amelyhez a legyengült Jobbiknak még mindig jól kiépített aktivista hálózata van.
Ezen felül a közös programban fontos szerepet kaphat az oktatás és az egészségügyi modernizációja, a környezetvédelem és klímapolitika, a szociális háló erősítése és egy széleskörű demokratikus reform. Egyes ideológiai kérdések, mint az LGBTQI-jogok vagy a határon túli magyarok támogatása azonban feszültséget okozhatnak a pártok között. További nehézséget okoz, hogy sok választó amiatt aggódik, hogy az ellenzék nem tud majd kormányozni. A bizonyításra normális feltételek mellett jó alkalom lenne az ellenzéki vezetésű önkormányzatok teljesítményének bemutatása, de ahogy írtuk, ez most duplán nehezített pálya - hacsak a városvezetés fel nem hívja a figyelmet arra, hogy a kormány miatt nincs pénz.
Külpolitika
Csak kicsin múlott, hogy a NER el tudta kerülni az elmúlt tíz év legnagyobb külpolitikai krízisét azzal, hogy a magyar és lengyel vétó belengetése után sikerült megegyezni a 2021-2027-es uniós költségvetésről. Ellenkező esetben most nagyon másképp nézne ki a helyünk a világban - jegyzi meg a Policy Solutions évkönyve. A szerzők hangsúlyozzák, már évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a kormány külpolitikája hosszú távon nem fenntartható: a Vlagyimir Putyinnal barátkozó Orbán Viktor egyszerre akar autoriter rezsimet kiépíteni és formálisan benne maradni az Európai Unió és a nyugati világ kötelékében úgy, hogy mindkét oldalból profitáljon.
Ez a helyzet előbb-utóbb tarthatatlan lesz, és majdnem be is következett akkor, amikor a Fidesz a jogállamisági mechanizmus miatt az EU költségvetését és a koronavírus-segélycsomagot veszélyeztette. Ha nem született volna megegyezés az utolsó pillanatban, azt már az Orbán-kormány is megérezte volna, hiszen hirtelen elzárultak volna az uniós pénzcsapok. A krízis egyelőre elhárult, és az elemzők szerint 2021-ben hasonlóra nem kell számítani, de sokáig semmiképpen nem tartható a mostani állapot.
Két dologra azonban érdemes odafigyelni: az egyik, hogy
Orbán egyre agresszívabban támadja az Európai Uniót és egyre inkább sodródik a nemzetközi populizmus felé.
Ameddig biztosítani tudja azt, hogy a támadásai közepette is megkapja Magyarország az uniós pénzeket, nem fogja visszafogni magát, sőt egyes választók számára még imponáló is lehet, ahogy Orbán magát Dávidnak állítja be a brüsszeli Góliáttal szemben.
A másik, hogy ugyan Donald Trump választási vereségével Orbán fontos szövetségest veszített el, világszerte, de különösen Közép- és Kelet-Európában is hatalomra kerültek más populista politikusok, akiknek a körében a magyar miniszterelnök még mindig népszerű. A kormányfő intézkedései pedig beleillenek a nemzetközi populizmus trendjeibe, ezért ha az Európai Unió valamit tenni akar a Fidesszel és a jobboldali populizmus terjedésével szemben, akkor mindezeket egyszerre kell valahogy kezelnie.
Gazdaság
Az uniós előrejelzések szerint 2021-ben 4 százalékos, 2022-ben pedig 4,5 százalékos GDP-növekedés várható, azonban a fogyasztás növekedése korlátozott, mert a kormány gazdasági intézkedéseiből kimaradt az alacsony és átlagos keresetű magyarok segítése. A koronavírus-járványt kísérő gazdasági krízis az idén ugyan enyhülni fog, de a turizmus lassú beindulása még fájdalmasan érinti a magyar gazdaságot.
Kapcsolódó
Kellene egy kitörési pont Magyarországnak
A társadalmi kohézió, a fenntarthatóság, a digitalizáció és még az oktatás területén is jobban teljesítünk annál, mint ahogy azt az ország gazdasági helyzete engedné, de nincs olyan kitörési pontja Magyarországnak, amely képes lenne elmozdítani az Európai Unió legszegényebb országai közül.
A rövid távú fellendülés azonban nem garantálja a hosszú távú eredményeket, ehhez irányváltásra lenne szükség. A Policy Solutions megjegyzi, hogy az Orbán-kormány azt már helyesen felismerte, hogy növelni kell a magyar cégek jelenlétét a gazdaságban, ehhez azonban a magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágakban kellene erősödni. Ez azonban csak megfelelő szellemi és pénzügyi tőkével lehetséges, hosszú távú tervek és az állandó fejlesztésre való törekvés mellett. Mivel a kormány részéről nem látszik ilyen szándék, az oktatás hanyatlása, a felsőoktatásba jelentkezők számának drasztikus csökkenése és a politika behatolása a kutatóintézetekbe pedig rontja a helyzetet, nem valószínű, hogy belátható időn belül létrejön Magyarországon valamilyen tudásalapú gazdaság.
A növekvő társadalmi-gazdasági feszültségek az illiberális rezsim fenntarthatóságát is megkérdőjelezik.
Az orbáni gazdaságpolitika sokaknak fáj, a 2019-es önkormányzati választás pedig megmutatta, hogy a Fidesz hegemóniája sérülékeny, és megfelelő ellenzéki fellépéssel kárt lehet benne tenni. A Fidesz ezt úgy küszöbölheti ki, hogy miközben továbbra is támogatja a leggazdagabbakat, a gazdasági nehézségeket kultúrharcként adja el a rosszabbul élő rétegeknek - jegyzi meg az évkönyv.
Egyelőre azonban még jönni fog a pénz az Európai Unióból: még vannak olyan, a 2020-ban véget ért pénzügyi ciklusban kiutalt támogatások, amelyeket 2023-ig felhasználhat a kormány, és több mint 6 milliárd eurót kapunk a járványügyi alapból is. Ez mindenképpen a Fidesznek kedvez a választási kampányban.
Társadalom
A korábbi évekhez hasonlóan 2020 sem volt egy jó év a magyar demokrácia számára,
vonja le a következtetést az elemzőközpont, azonban két olyan esemény is történt, amelynek során a megtámadott intézmények szembeszálltak a hatalommal. Az első alkalommal az Index szerkesztősége állt fel, miután a szerkesztőség gazdasági racionalizálásnak álcázott politikai nyomás alá került. A második esetben az alapítványi fenntartásba került Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói döntöttek úgy, nem hagyják szó nélkül azt, hogy politikai kinevezettek kerülnek az intézmény élére. Az Indexből távozó újságírók közösségi finanszírozásból új lapot alapítottak, az SZFE-s hallgatók és diákok pedig 71 napon keresztül sztrájkoltak.
A Fidesz által elindított kultúrharc 2021-ben is folytatódni fog, ehhez nem fér kétség, jóllehet, bizonyos területek (egyetemek, színházak, irodalmi központok, múzeumok) bekebelezése már lezajlott. Úgy tűnik, hogy a kormánypártok meg sem próbálják megnyerni a fiataloknak azt a csoportját, akik kritikusak a Fidesszel szemben, helyette inkább egy új, a Fideszhez lojális generációt akarnak kinevelni a keresztény-konzervatív értékrendbe betagozódott intézményekben.
Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással lesznek a már egyébként is megosztott társadalomra. A város és a vidék, az idősek és a fiatalok, a diplomások és az alacsonyabb végzettségűek között fennálló ellentétek a Fidesznek kedveznek, és minél nagyobb lesz ez a megosztottság, főleg az információszerzés és a kulturális fogyasztás terén, annál nehezebb lesz az egymással szemben álló csoportok között megteremteni a párbeszédet. Ez pedig a Fidesz malmára hajtja a vizet.
A kormánypártok stratégiája nyilvánvaló: irányítani az intézményeket és a információs forrásokat, közben gyengíteni a Fidesszel ellentétes narratívát. A kihívás tehát 2021-re és a közeljövőre az, hogy a magyar társadalom különböző csoportjai képesek lesznek-e bizonyos kérdésekben egy oldalra kerülni, függetlenül a kormányzati állásponttól.
Annak ellenére, hogy a Fidesz támogatottsága általában magas, az egyes területeket nézve - egyenlőtlenség, nyugdíj, egészségügy, oktatás - már megmutatkozik az elégedetlenség, és a kormány célja a kultúrharccal éppen az, hogy ezeket a gyenge pontokat elfedje. Ez a látszólagos küzdelem a kitalált ellenségekkel szemben pedig csak fokozódhat a jövőben, amikor a gazdasági fellendülés alábbhagy.
Az ellenzék évek óta próbálja áttörni azt a kommunikációs falat, amelyet a Fidesz felépített a különféle sajtótermékek megszerzésével, 2021-ben azonban hatékonyabb eszközt kell találni arra, hogy a kormányzati intézkedések visszásságai még több emberhez eljussanak. Ugyanakkor, jegyzi meg a Policy Solutions évkönyve,
a magyar társadalom felelőssége is, hogy az őt érintő problémák hátterének utánajárjon, és nyitottabb legyen a kormányzati kommunikációtól független információkra is.
