Nagyon fontos, ami kiderült az Emory Egyetem kutatásából: a gyerekkori érzelmi elhagyatottság generációkon át éreztetheti a hatását fizikailag, azaz az anya, akinek gyerekként nem teljesítik be az érzelmi szükségleteit, esetleg érzelmi trauma éri, olyan gyereket szülhet, akinek az agyi szerkezetében jól látható hatása lesz ennek a problémának - olvasható az Eurekalert portálon megjelent sajtóközleményben.
A Biological Psychiatry: Cognitive Neuroscience and Neuroimaging tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhagyatott anyától született gyerek teljesen más agyi áramköröket produkál a félelemre és a szorongásra adott válaszul, mint azok a gyerekek, akik lelkileg egészséges anyától születnek. A szakértők szerint az eredmények azt mutatják, hogy az agyunk nemcsak a saját élményeink által változik, hanem
örökli azokat az élményeket is, amelyek a szüleinkkel, különösképpen az anyával történtek.
A kutatók 48 afroamerikai anyát vizsgáltak a terhesség első trimeszterében, akiknek ki kellett tölteniük egy kérdőívet a gyerekkori érzelmi elhagyatottságról és abúzusról. Az anyák kutatási időszak alatti stressz- és szorongásszintjét is megmérték, és korrigálták erre az eredményeket. Szülés után egy hónappal a babák agyát megvizsgálták noninvazív megoldásokkal. Különösen az amigdala és a prefrontális kéreg, valamint az elülső cinguláris kéreg közötti kapcsolatokra fókuszáltak, mindegyik az érzelemszabályozásban játszik szerepet.
Minél több gyerekkori trauma érte az anyát, a gyereknek annál erősebb volt az amigdala és az elülső kérgek kapcsolata - fontos, hogy az érzelmi, és nem a fizikai traumával találtak összefüggést a szakértők.
Az azonban, hogy ez a szorosabb kapcsolódás mit jelent, nem tiszta: lehet, hogy a gyerekek fogékonyabbak a szorongásra, agy kompenzációs mechanizmus lehet, amely elősegíti az ellenállóképességet arra az esetre, ha a csecsemőnek kevésbé támogató szülei lesznek. Egy biztos: generációkon átívelő változásokat okoz az agyban az, ha valakit érzelmi trauma ér gyerekkorában.
