Amíg a magyar jövedelem a fele a nyugat-európai átlagnak, aligha fog leállni a kivándorlás – írja a Tárki Társadalmi Riportban megjelent tanulmánya.
Hárs Ágnes szerint a diplomás magyaroknak már a 8 százaléka él külföldön. Ez egyedülálló az európai országok közül: a felsőfokú végzettséggel rendelkező elvándorlók aránya nálunk a legnagyobb. A fő probléma hazánkban az, hogy a képzettebbek hagyják el az országot- írja a tanulmány, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlási aránya elmarad a többi országétól.
Az elvándorlás aránya különösen a vendéglátóiparban, az építőiparban és a feldolgozóipari ágazatokban volt jelentős az elmúlt években, emellett az egészségügy az, ahol nagy a munkaerőhiány. A kutató becslése szerint az elvándorlók létszáma tavaly meghaladta a 300 ezret, a kivándorlás pedig minden évben legalább 1 százalékkal nőtt 2010 óta.
2010 és 2016 között évente a foglalkoztatottak átlagosan 2 százaléka lépett ki a hazai munkahelyéről, hogy külföldön vállaljon munkát. Van persze, aki visszajön, de a visszaáramlást is figyelembe véve évente átlagosan a foglalkoztatottak 1 százaléka ment külföldre dolgozni - áll a tanulmányban.
Magyarország azért is van nehéz helyzetben, mert a jövedelmek nem zárkóztak fel a fogadó országokéhoz: a hazai jövedelem alig haladja meg a nyugat-európai országok átlagának a felét.
