Tavaly decemberben nagy port kavart a Miss Universe magyar versenyzőjének színpadi szerelése. Jázmin Viktória egy tízezer forintos Zara-ruhában állt ki a világ elé, kezében a magyar zászlóval.
Kapcsolódó
Tízezer forintos Zara-ruha volt a nemzeti viselete a magyar versenyzőnek a Miss Universe döntőjében
És persze egy lobogó.
Egyedül érkezett meg Izraelbe, amíg a legtöbb ország képviselője sminkesekkel, stylistokkal és tíznél is több bőrönddel hagyta el a repteret. Mint kiderült, a magyar versenyzőnek Richard Alexander Atelier készített ruhát, a divattervező beutazási kérelmére viszont túl későn reagáltak a hatóságok, így nem tudott időben kiutazni, hogy Viktóriára igazítsa az estélyit. Felmerült az is, hogy visszalép a versenytől, a szervezők azonban ragaszkodtak a jelenlétéhez, így hajnal kettőkör rendelte meg magának az említett piros koktélruhát, amiben végül színpadra tudott állni.
Jázmin Viktória nem szólalhatott meg a történtek kapcsán, a szerződésében ugyanis az áll, hogy a verseny körülményeiről tilos beszélnie. Mostanra viszont olyan sok támadást kapott, hogy úgy döntött, vállalja a következményeket, és bár a címébe is kerülhet, elmondja a sztori rá eső részét.
Itt arról van szó, hogy én valamit képviselek, és próbálok képviselni. Nekem elvitték a hangomat. Én nem szólalhattam meg, de most már megszólalok, mert ha velem valaki megtudta játszani ezt az egészet, akkor lehet, hogy a következő lánnyal is megpróbálnák. De ennek nem kell így maradnia. Lehet a Miss Universe még egy jó dolog Magyarországon. Jelenleg engem semmifajtaképpen nem tisztelnek, semmiért amit csináltam
- mondta a Fókuszban a szépségkirálynő, aki tavaly a repterén szembesült azzal, hogy a magyar szervezők csak a repülőjegyet biztosították neki, az egyéb költségekkel azóta sem számoltak el. Magának fizette többek között a bőröndjeit és a PCR-teszteket is.
Nem a ruháról van szó. Itt arról van szó, hogy kiküldtek egy csajt, akit cserben hagytak, és aki tényleg rosszul volt akkor, amikor ott álltam a kis zászlómmal a backstage-ben, és láttam, hogy ki hogy van felöltözve. Ez szintén nem lényeges, de az, hogy én ott mit éltem át, és hogy hogy próbáltam ezt az egészet kezelni. Ez senkinek se jutott eszébe, hogy valahogy amúgy rám került ez a ruha. Valahogy eljutottunk eddig a pontig, hogy nekem ezt kell viselnem
- tette hozzá.
