A bevándorlóellenes retorika véreztetheti ki Orbán bajor szövetségesét

Bajorország Németország legnagyobb és második legnépesebb tartománya 13 millió lakossal, közülük 9,5 millióan jogosultak szavazni. Pár nappal a vasárnapi bajor tartományi választás előtt még az is lehetséges, legalábbis számtanilag, hogy a II. világháború óta három évet leszámítva mindig kormányon levő (négy évet kivéve mindig miniszterelnököt adó) Bajor Keresztényszociális Unió, a CSU nélkül alakul kormánykoalíció. Ráadásul úgy, hogy abba nem veszik be a többi párt által messze elkerült, populista és menekültellenes Alternatíva Németországért (AfD) pártot.

A keresztényszocialisták most több közvélemény-kutatónál 33 százalékon állnak, és egyiknél sem haladja meg a támogatottságuk a 35 százalékot. Viszonyításképpen: az előző, 2013-as választáson a szavazatok 47,7 százalékát vitte el a párt.

Ha a jelenlegi felmérések pontosak, a bajor törvényhozásba biztosan bekerül még

• az egyre erősödő Zöldek (16-18%),
• az utóbbi időben - a Chemnitzben történtek miatt is - gyengülő AfD (10-14%),
• a teljesen megzuhant szociáldemokrata SPD (10-13%),
• a 10-11 százalékra mért, tulajdonképpen csak Bajorországban tényező Freie Wähler (Szabad Választók - FW).

Neccesebb lehet megugrani a liberális FDP-nek az ötszázalékos bejutási küszöböt, de úgy tűnik, meglesz (5-6%), nagyot kell viszont hajráznia a baloldali Die Linkének, amely jelenleg 4-4,5 százalékon tanyázik.

E szerint a Zöldek, az SPD, az FDP és az FW közösen 46 százalékot szereznének meg, és többséget alkotnának Angela Merkel CDU-jának bajor testvérpártjával, a CSU-val és AfD-vel szemben a bajor tartományi parlamentben. Egy ilyen koalíció persze egészen valószínűtlen. Az viszont szinte biztos, hogy 1966 óta mindössze másodszor (először éppen a jelenlegi elnök Horst Seehofer első kormányzása alatt) újra koalícióra kényszerülnek a keresztényszocialisták.

Az előrejelzések szerint kétpárti koalíció csak a Zöldek és a keresztényszocialisták között lehet, a legerősebb CSU senki mással nem érné el az abszolút többséget. De a bajor választási rendszer sajátossága miatt (az elsődleges, képviselőjelöltre, és a másodlagos, pártra leadott szavazatok összeadódnak a parlamenti helyek kiosztásánál) a CSU-nak lehet még akkora szerencséje, hogy a szövetségi szinthez hasonlóan a szociáldemokratákkal közösen alakítsanak kormányt (nem nagykoalíciót, mert az SPD Bajorországban nem a második legerősebb párt, igaz, a legfrissebb felmérések szerint már szövetségi szinten sem az).

A kormányalakításról szól a kampány is, a CSU úgy próbál minél több szavazatot elérni, hogy azt hangsúlyozza: a választás után előfordulhat, hogy kormányozhatatlanná válik Bajorország. Főleg ha nélkülük alakul meg egy "szivárvány-kormánykoalíció". És persze odaszúrtak Merkel politikájának is. A jelenlegi bajor miniszterelnök, Markus Söder szerint a közvélemény-kutatások eredménye a szövetségi kormánynak is köszönhető:

Természetesen ezek olyan számok, amiket hihetetlen mértékben meghatároz Berlin politikája.

Södernek alighanem részben igaza van, a konzervatív kormánypártok népszerűsége folyamatosan csökken 2013 óta, és az egy évvel ezelőtti választás sem állította meg ezt a trendet. Mind szövetségi, mind helyi szinten több mint 30 százalékkal kevesebben szavaznának rájuk.

Seehofer, a bűnbak

Egy másik oka a veszteségeknek viszont szövetségi és tartományi szinten is a CSU-elnök, Horst Seehofer, aki Bajorország miniszterelnöke volt tíz éven át, amíg át nem tette székhelyét idén Berlinbe, és lett Merkel szövetségi belügyminisztere.

Több lap is arról ír, hogy a pártban már sokaknak elege van Seehoferből, a német Huffington Post újságírója szerint elsősorban a bevándorláspolitikája miatt. Miközben már a határnál visszafordította volna a más EU-országokban regisztrált bevándorlókat és az elutasított menedékkérők minél előbbi kitoloncolásáról beszélt, a CSU és a testvérpárt támogatói körében is csak 31 százalék véli úgy, hogy ő a megfelelő a belügyminiszteri tisztségre. Ez a szám áprilisban még 47 százalék volt.

A bevándorlás-ellenes AfD támogatói között viszont 61 százalék véli úgy, hogy Seehofer alkalmas belügyminiszter. Seehofer úgy politizál, mint az AfD, nem véletlen, hogy annak a vezetői sok alkalommal a támogatásukról biztosították, így volt ez akkor is, amikor koalíciós krízist robbantott ki nyáron, akkor az AfD elnöke, Alexander Gauland bátorította, a frakcióvezető, Alice Weidel pedig felajánlotta, hogy koalícióra lépnek a CSU-val a tartományi választáson. A populisták még egy szórólapra is felírták a bajorok vezetőjének elhíresült mondatát:

A migráció minden politikai problémánk anyja.

Cserébe az Orbán Viktort többször Bajorországba hívó Seehofer is kacsintott az AfD, de legalábbis szavazói felé: a chemnitzi szélsőjobbos felvonulásról azt mondta, hogy szívesen részt vett volna rajta, ha nem lenne miniszter, persze nem a radikálisokkal. És kitartott a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, Hans-Georg Maaßen mellett, aki tagadta, hogy hajtóvadászatot indítottak volna szélsőjobbosok menekültek és baloldaliak ellen. Olyannyira mellette állt, hogy mikor leváltották Maaßent, Seehofer államtitkára lett, tulajdonképpen felfelé bukva.

Párton belül a Welt újságírójának azt mondták, hogy eléggé nagy a düh Seehoferrel szemben, ha a CSU a szavazatoknak csak a 35-36 százalékát vagy annál is kevesebbet kapja, elköszönnek az elnöküktől.

Söder, a bűnbak

A készülő kudarc harmadik oka Markus Söder, a Bajor Szabadállam jelenlegi miniszterelnöke, Seehofer párton belüli ellenfele lehet. Márciusban, miután megválasztották miniszterelnöknek, az országot járta, fejlesztésekről, szociális kiadásokról, Bajorország biztonságáról beszélt. Meg is volt a foganatja, egyre nagyobbá vált a párt támogatottsága, 39 százalékról egészen 44 százalékra emelkedett. Aztán a nyár közepén egyre inkább a bevándorlást helyezte a középpontba, ami egyébként sem állt tőle távol, mármint a szigorúbb szabályozás bevezetésének követelése.

Már 2015-ben is kerítést akart húzatni az osztrák-német határra, most nyáron pedig már a "menekültturizmusról" értekezett. Ő is, ahogy elődje, az AfD választóit nézte ki magának. Céljával ellentétben ekkor elkezdett süllyedni a párt népszerűsége, és nagyöreg politikusok, helyi pártszervezetek és egyházi emberek is elkezdték kritizálni Södert.

A választók körében is egyre népszerűtlenebb lett, míg korábban a többség azt gondolta, hogy jó miniszterelnök, mára már 42 százalékuk gondolja csak annak, míg 44 százalékuk az ellenkezőjét mondja.

Belső harcok

A negyedik ok: ők ketten, vagyis a harcuk egymás ellen. Söder, noha már kicsit visszavett, folyamatosan Berlint és ezzel Seehofert kritizálja, ahogy azt feljebb írtuk, Seehofer pedig egy interjúban azt mondta:

Az elmúlt hat hónapban sem a bajor politikába, sem a kampányba nem szóltam bele.

Ugyanakkor hozzátette, hogy Söder felelős a kampány stratégiai megfontolásaiért. Szóval, ha nem is közvetlenül, de kritizálta Södert, rá akarja kenni a várhatóan csalódást jelentő választási eredményeket. Neki üzent azzal is, hogy bár most 33-35 százalékon állnak, de elviekben még mindig elérhető innen az abszolút többség, ami persze teljesen valószínűtlen. A beszólogatás és a bűnbakkeresés ráadásul teljesen új a bajor pártban, ilyenre korábban még nem volt példa.

Innen próbálnak menteni

Söder, látva a csökkenő számokat, stratégiát váltott, noha a Merkel-kormány továbbra is a célpontja maradt, kijelentette, hogy többé nem használja a "menekültturizmus" kifejezést, sőt aggódik az országa politikai kultúrájáért. Beszédei ismét puhábbak lettek, és a Magyarországon sem ismeretlen cselhez folyamodott: cicákkal és kutyakölykökkel közös képeket posztolt.

Das ist der kleine Welpe Idefix. Er wartet im #Tierheim #Nürnberg auf ein neues Zuhause. Mit ihm hoffen derzeit über 600 Tiere auf neue Besitzer. pic.twitter.com/YIeFh3ZsI7

- Markus Söder (@Markus_Soeder) August 10, 2018

Seehofer időközben elkezdett távolodni az AfD-től: kijelentette, szó sem lehet arról, hogy pártja és a populisták koalícióra lépnének egymással, sőt az AfD-t azzal vádolta meg, hogy "az állam ellen vannak, akárhányszor is mondják el, hogy ők demokraták".

A bevándorlás kérdéskörében is visszavett. Júniusban még 180-220 ezer új bevándorlót prognosztizált 2018-ra, szerdán viszont már azt mondta, hogy 100 ezer migráns érkezett az országba eddig, és mivel novemberben-decemberben hagyományosan kevesebben érkeznek az év többi szakához képest, nem valósul meg, amit korábban előrejelzett.

A szövetségi kormánykoalíció válsága után ráadásul beállt Merkel mögé, amikor a CDU új frakcióvezetőt választott. Éppen akkor, amikor úgy tűnik, a kancellár csillaga leáldozóban, a '70-es évek óta nem volt olyan, hogy a jelenlegi vezetőnek kihívója legyen a pártban, most lett, ráadásul Merkel embere ki is kapott Ralph Brinkhaustól.

Seehofer időközben a Söder és közte meglévő feszültséget is elkezdte leplezni, együtt jelentek meg a Franz Josef Strauß volt pártelnök halálának 30. évfordulójára rendezett megemlékezésen Rott am Innben. Ahol újra hitet tettek amellett, hogy a CDU-tól jobbra nem létezhet demokratikusan legitim politikai erő, demagógok és szélsőjobboldaliak - ahogy azt Strauß is vélte - nem kerülhetnek újra hatalomra az országban, és hogy a korábbi bajor miniszterelnök nemhogy

nem voksolt volna az AfD-re, de kifejezetten harcolt volna ellenük.

Aztán most hétfőn, a CSU ingolstadti kongresszusán is egymás mellett álltak a tribünön. Mintha semmi gond nem lenne, de valószínűleg minden törekvésük elkésett.

Noha a bajor választók számára még mindig toronymagasan a legfontosabb probléma a bevándorlás és az integráció kérdése (44 százalékuk véli így), de 8 százalékponttal kisebb ez a szám, mint a júliusi méréskor volt - derült ki a BayernTrend szeptemberi közvélemény-kutatásából. Míg egyre többeket érdekelnek a lakhatási- és ingatlanbérlési kérdések vagy az iskola- és a képzési rendszer.

Ráadásul a megkérdezetteknek csak a 23 százaléka gondolja úgy, hogy a CSU egyedüli kormányzása lenne a megfelelő a választás után, 71 százalékuk viszont azt, hogy koalíciós kormányzás lenne optimális. A BayernTrend felmérése szerint a legüdvösebb a választók szemszögéből a CSU és a Zöldek vagy az FW közötti megállapodás lenne.

Kiemelt kép: Abdulhamid Hosbas / Anadolu Agency / AFP