A jómódú házaspárokat segíti leginkább a babaváró hitel - írta a Népszava. A jegybank legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében közölt statisztikák szerint ugyanis a júliusi indulás óta felvett kamattámogatott kölcsönök több mint felét - 55 százalékát - a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó családok igényelték. A szegényebb rétegek viszont kiszorulni látszanak a lehetőségből, a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó adósok alig néhány százalékot tesznek ki a babaváró-szerződéssel rendelkezők között.
A babavárósok leginkább a lakáshitelt felvett adósokra hasonlítanak, egyrészt, mert főként lakáscélra fordítják a kölcsönt, másrészt a kockázati jellemzőik is hasonlóak - mutatott rá Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdasági elemzője. A lakáshiteleket ugyanis szintén jellemzően a jobbmódú ügyfelek veszik fel: itt még magasabb is, 66 százalék a legfelső jövedelmi ötödbe tartozó adósok aránya.
A babavárósok többségnek már volt hitele
Bár a jegybank szerint az első három hónap tapasztalatai alapján a babaváró kölcsönök az ügyfelek magasabb jövedelme, valamint a hitelhez kapcsolódó állami garanciavállalás miatt nem vezetnek túlzott eladósodáshoz, a statisztikákból az is kiderül, hogy a babavárós házaspárok több mint felének már volt másik hitele is.
Jelzáloghitellel 40, személyi kölcsönnel 7 százalékuk rendelkezett, 6 százalékuknak pedig mindkétféle adóssága volt már. A kifeszített jövedelmi helyzet a jegybank szerint elsősorban náluk jelenthet kockázatot. Az egyéb tartozások jellemzően 2015 után folyósított hiteleket takarnak, és egyelőre kevés a babaváró hitellel egy időben felvett kölcsönök aránya. A babaváró hitelügyletek 5 százalékánál történt lakáscélú hitelfelvétel is a harmadik negyedévben, a személyi hiteleknél az arány alig 1 százalék.
A bankok visszajelzései alapján egyébként a babaváró kölcsönt főként valamilyen lakáscélhoz - vásárlás, bővítés, felújítás - igénylik az ügyfelek, az viszont ritka, hogy a babaváró önerő pótlására szolgáljon a jelzáloghitelnél.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István
