A lakástakarékpénztárak állami támogatásának kivezetése, a CSOK bővítése és a hajléktalanság kriminalizálása a legfrissebb hazai lakáspolitikai fejlemények. A legfőképpen a (felső) középosztályt és a saját tulajdonszerzést támogató politikai környezetben a bérlakásszektor problémáira nem születnek válaszok, pedig az elszabaduló albérletárak megállítása és a szektor biztonságosabbá tétele sok ember lakhatásán segítene.
Hazánkban a lakosság mintegy tíz százaléka él albérletben, ami majdnem egymillió embert jelent.
Ők azok, akiknek a megnövekedett bérleti díjak és a feketén, sokszor szerződés nélkül kiadott lakások miatt nem nyújt hosszabb távon megfizethető és biztos lakhatást a magánbérleti szektor.
Öt év alatt országosan 87 százalékkal nőttek a lakbérek és a további emelkedés állami beavatkozás nélkül aligha megfékezhető.
A hazai lakáspolitika ugyanakkor kizárólag a saját tulajdonszerzésre koncentrál, amit a múlt héten bejelentett CSOK bővítése is illusztrál. A saját ingatlan vásárlása ugyanakkor jellemzően hitelfelvétellel oldható meg - többek között ez az alapja a CSOK-nak is - ami óriási nyomást helyez az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra és kiszolgáltatottá teszi őket az aktuális pénzügyi környezetnek, ahogy azt a devizahitel-válság kapcsán is láthattuk.
A törlesztőrészlet fizetése akár egy hirtelen változás (pl. állásvesztés, válás, egészségügyi probléma) esetén is nagy nehézséget jelenthet a háztartások számára, ezzel kockázatos adósságspirálba taszítva őket.
- A probléma súlyát jól illusztrálja, hogy a legutóbbi, 2015-ös adatok szerint 140 000 nemteljesítő jelzáloghitel volt az országban, illetve 2017-ben nagyságrendileg a háztartások 13-19 százalékának volt 60 napon túl fennálló rezsitartozása, melynek egy része a törlesztőrészlet és a rezsi befizetése közti szükségszerű választásból fakad.
A Habitat for Humanity Magyarország szerint a kockázatos hitelfelvétel és eladósodottság alternatívája lehetne a biztonságos és megfizethető magán-bérlakásszektor, illetve hosszabb távon egy jól működő szociális bérlakásszektor.
Ennek a hiányában viszont maradnak a nagyon drága albérletek, és a tulajdonosoknak való kiszolgáltatottság. Jelenleg Magyarországon csaknem 840 ezer ember küzd súlyos problémákkal olyan háztartásokban, ahol a bevételek több mint 40 százalékát teszik ki a lakhatási költségek.Emellett százezres nagyságrendű azoknak a száma is, akiknek biztonságos lakhatását nem védik megfelelő jogi garanciák. Különösen nehéz helyzetben vannak az alacsony jövedelmű családok, akik nehezen találnak albérletet egyfelől az anyagi korlátok miatt, másfelől, mert megfelelő jogi vitarendezési lehetőségek és szociális támogatás híján a tulajdonosok kockázatosnak ítélik meg a számukra való kiadást. Így az alacsony jövedelmű családok és háztartások jobb híján a bizonytalan, kizsákmányoló és drága uzsoraalbérletekbe vagy intézményekbe szorulnak.
Nehéz helyzetben vannak az albérletpiacon az egyetemisták is, főleg ha figyelembe vesszük, hogy országosan 44 444 kollégiumi férőhely érhető el, amire a HÖOK kutatása alapján 43 százalékos volt a túljelentkezés az előző évben. Ők azok, akik számára a saját tőke vagy szülői támogatás híján a lakáshoz jutás közel lehetetlen, az albérletek megemelkedett árait pedig diákmunkából nagyon nehéz kigazdálkodni. Így számukra a teljes állású munkavállalás marad, ami erősen megkérdőjelezi a tanulmányaik kimenetelét, sőt akár megkezdését is.
A fentiek mellett fontos azt is figyelembe venni, hogy bizonyos élethelyzetekben - mint amilyen egy családi válsághelyzet vagy akár egy másik városban való munkavállalás, - a bérlakás az egyetlen logikus, átmeneti lakhatási forma, ami azonban sokak számára nem elérhető a magas belépési költség, vagyis a többhavi kaució, illetve a magas fenntartási költség miatt. Ez szélsőséges esetben akár hajléktalansághoz is vezethet, amit kriminalizálás helyett többek között a bérlakásszektor megfelelő szabályozásával is meg lehetne előzni.
Biztonságos lakást, otthonos albérletet, valódi otthont
A bérlakásokra jellemző, bérlőket és bérbeadókat egyaránt érintő jogi és szabályozásbeli bizonytalanságon könnyen változtatni lehetne, ami kedvező hatással lehetne az árakra is. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztos és megfizethető lakhatási formává teszik az albérleteket
- mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, majd hozzátette
Arra kérjük a kormányt, hogy alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását a biztonság és a megfizethetőség irányelvei mentén. A javaslatok, amellett, hogy mind a bérlők, mind a tulajdonosok számára előnyösek, egyben könnyen, jelentős beruházás nélkül megvalósíthatóak, hiszen részben beilleszkednek a jelenlegi jogi környezetbe.
A bérlők és kiadók biztonsága érdekében a szervezet álláspontja, hogy a jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma, a felmondási idő pedig a bérlőnek kedvezzen.
Emellett, a törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is. A bérbeadás során felmerülő esetleges nézeteltérések rendezéséhez alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái. A hosszú évekig tartó és sokszor költséges bírósági perek helyett gyors és hatékony, elsőfokú vitarendezésre lenne lehetőség, ami segítené mindkét fél biztonságát.
A megfizethetőséget három szempont mentén,
- a lakhatási támogatások visszavezetésével,
- adókedvezményekkel,
- és egyértelműbb szabályozással segítené elő a szervezet.
Emellett szabályozná a bérleti díj emelését és szigorítaná a turisztikai célú lakáskiadás feltételeit, mivel az Airbnb elterjedése jelentős mértékben hozzájárul a bérleti szektor drágulásához. A Habitat for Humanity szeretné elérni, hogy a turisztikai célra kiadott lakások egy része év közben diáklakásként hasznosuljon, illetve hogy a turisztikai célú ingatlankiadás adózása is jövedelemarányos legyen. Az alulhasznosított, üres ingatlanokat helyi adók révén lehetne a bérlakáspiacra bevonni. A szabályozási és adózási szempontokon kívül nagy szükség van az alacsony jövedelmű bérlők segítésére lakásfenntartási támogatás és visszatérítendő kauciótámogatás formájában.
A szervezet online elérhető javaslataihoz eddig közel kétezer ember csatlakozott. A javaslatok aláírására átfogó közösségimédia-kampánnyal buzdít a szervezet. Ennek részeként Budapest közösségi tereiben elhelyezett fotókeretek és tájékoztató anyagok illusztrálják az áremelkedést a belső kerületekben.
Kiemelt kép: Thinkstock
