Norvégia az úgynevezett EGT/Norvég Alapokon keresztül nyújt támogatást egyes országoknak. A kedvezményezettek között szerepel Magyarország is. Számos civil projekt valósult meg korábban a Norvég Alap segítségével.
Ciprus és Norvégia is megegyezett márciusban az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról,
a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást
Pedig a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró, vagyis körülbelül 70 milliárd forint fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra.
A norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium is megerősítette a lap kérdésére, hogy nem jött létre együttműködési megállapodás Magyarország és Norvégia között, és a norvégok szerint ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség.
Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője a ügyről azt mondta, hogy a civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. És a norvégok azt is elvárják, hogy a civil alap kezelője rendelkezzen megfelelő tapasztalattal civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában.
A magyar kormány viszont a korábbi nyilatkozatok alapján vétójogot szeretne az alapkezelő kiválasztásánál. Az ITM a lapnak nem adott választ a lapnak arra a kérdésre, hogy miért csúszik a szerződés aláírása, csak azt közölték, hogy "Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donorállamokkal".
Ha Magyarország nem állapodik meg a Norvég Alappal, akkor bukjuk a 70 milliárd forintnyi támogatást.
