A Beatles alapítója és a japán avantgárd művésznő 1969. március 20-án házasodtak össze Gibraltárban, és elhatározták, hogy nászútjukat igazi társadalmi eseménnyé alakítják. Az amsterdami Hotel Hilton 702-es számú lakosztályát foglalták el, de teljesen kiürítették, csupán egy franciaágyat hagytak benne, majd meghívták a nemzetközi sajtó képviselőit, hogy egy héten át – március 25 és 31 között - napi 12 órán keresztül az ágyból beszélgessenek velük. Az egésznek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a tetőfokán lévő vietnami háború elleni tiltakozásra.
Lennon ekkor már az erőszakmentesség elkötelezett híve volt, és párjával úgy gondolták: az akkor világszerte hangoztatott „szeretkezz, ne háborúzz” jelszót aligha lehetne jobban illusztrálni, mint egy „bed-in”-nel, az az ágytüntetéssel.
És bár a muzsikust sok támadás érte Yoko miatt, és kapcsolatuk a Beatles belső békéjének sem használt, akkoriban a gombafejűek mítosza olyan erős volt, hogy bármelyikük bármit tett, annak óriási hatása volt a fiatalok körében. Elég csak a George Harrison által kezdeményezett indiai meditációs útjukra gondolni.
Az akció elérte a célját, a korabeli világsajtó tele volt John és Yoko fotóival és nyilatkozataival, tele voltak velük a tv-híradók is. A szenzáció erejét növelte, hogy sokan, tudván, hogy a páros nem megy a szomszédba egy kis botránykeltésért, arra számítottak, hogy szemtanúi lehetnek egy nyíltszíni szeretkezésnek is. Ezzel szemben John és Yoko végig pizsamában, hálóköntösben fogadták az érdeklődőket.
