Bármilyen szomorú, az emberiség soha nem lesz képes megfejteni minden bűnügyet. Ez fokozottan igaz volt a régebbi időkben, amikor sokkal kevésbé volt fejlett a bűnüldözési technika.
Az összekevert archeológus
1911-ben egy michigani tudós, Herbert Fletcher DeCou egy amerikai archeológus csapat tagjaként egy ókori görög várost tárt fel a líbiai Cyrene-ben. Március 11-én, relggel a tábor lövésekre és kiáltásokra ébredt. Az expedíció vezetőjét, Richard Mortont arról értesítették, hogy DeCou-t megölték, amikor az ásatás felé tartott. Szemtanúk szerint három arab egy fal mögött rejtőzve várta DeCout. Amikor odaért, lelőtték, majd lóháton elmenekültek.
Általános vélekedés szerint nem kimondottan DeCou volt a célpontjuk. Egy magas státuszú amerikait akartak megölni, és DeCout összetévesztették az ásatás vezetőjével. Az eset nem sokkal az olasz-török háború előtt történt, amely során Líbia olasz gyarmattá vált, és erős nyugatellenesség jellemezte az országot. Az is felmerült, hogy a merénylet mögött az olaszok álltak, de természetesen hivatalosan tagadták.
A vénkisasszony megölése
A Németországból emigrált, zsidó Oscar Slatert 1908-ban ítélték el a 83 éves glasgowi vénkisasszony, Marion Gilchrist megöléséért. Először halálra ítélték, amit életfogytiglanra módosítottak, és 19 évet töltött börtönben, mire kiengedték. A per nagy feltűnést keltett, még Sir Arthur Conan Doyle is írt egy cikket amelyben felsorolta a bizonyítékokat, amelyek Slater ártatlansága mellett szóltak.
Slatert végül rehabilitálták, de Gilchrist gyilkosa sosem került meg. Az ügyben nyomozó John Thompson Trenchet detektív ugyan 1914-ben felfedte, hogy bizonyos bizonyítékokat az öregasszony családjának kérdésére visszatartottak. Trenchet elbocsátották és meghurcolták. Ma úgy vélik, az asszonyt alighanem valamelyik rokona ölte meg, a család pedig a botránytól félve eltusoltatta az ügyet.
A vasvillás gyilkos
1945-ben, Valentin napon különösen véres gyilkosságra került sor az angliai Quintonban. Az unokahúga, Edie, és egy szomszéd talált rá a 74 éves Charles Waltonra, miután az idős ember nem tért haza. A teste tele volt zúzódásokkal, több bordája eltört. A saját vágóhorgával vágták el a torkát, és vasvillával a nyakánál fogva a földhöz szegezték.
A nyomozás vezető rendőr, későbbi bűnügyi író, Robert Fabian az egyik könyvébe azt írta, mindig is egy Alfred Potter nevű férfit gyanúsított. Potter volt az intéző azon a farmon, ahol Walton dolgozott, és ellentmondó vallomásokat tett arról mit csinált, és beszélt-e aznap az áldozattal, de nem sikerült bizonyítékot találnia.
Az eset nem csak a brutalitása miatt lett olyan híres, hanem mert egyes vélekedések szerint boszorkányság áll mögötte. A pletyka szerint keresztet karcoltak Walton mellkasára. Emiatt terjedt el, hogy Waltont boszorkányok áldozták fel, illetve hogy ő maga is boszorkány volt, és olyas valaki ölte meg, akit elvarázsolt.
A háborús hős halála
A polgárháború hőse, George "Colvos" Colvocoresses 150 évvel ezelőtti meggyilkolása előtt a mai napig értetlenül állnak a történészek. 1972-ben lőtték agyon az utcán a connecticuti Clinton Streeten. New Yorkba készült, és 8000 dollár készpénz volt nála, amely eltűnt. A gyilkosságot nagyon sokan magukra vállalták az évek során, de senkire nem sikerült rábizonyítani. Az is felmerült, hogy öngyilkos lett, és a biztosítótársaságok ki sem akarták fizetni az összesen mintegy 200000 dollárt, amely különböző kötvényei után járt volna.
A nemesember halála
2004-ben, egy modern boncolás állapította meg, hogy a 700 éve meghalt itáliai nemes, Cangrande della Scalla halálát valójában mérgezés okozta. Természetesen felmerül a kérdés: ki ölte meg?
A veronai uralkodó számos városállamot meghódított. Trevisio bevétele után rosszul lett, és néhány napon belül meghalt. Beszámolók szerint azután fordult rosszra az állapota, hogy ivott egy szennyezett forrásból. A modern vizsgálatok gyűszűvirág jelenlétét mutatták ki a beléből és székletéből vett mintából. Az eredményt a toxikológiai vizsgálatok is megerősítették. a valóság aligha derül ki, de a történészek első számú gyanúsítottja II. Mastino, Cangrande unokaöccse, aki nagybátyja halála után átvette a trónt.
via Listverse
