Az utóbbi időben húsokból igyekszünk minél inkább iparmenteset beszerezni. Gyerekkorom óta – amikor a szüleim társasága révén többféle jó vadhúshoz is jutottunk, és megmaradt néhány vadászbuli emléke – ez volt az első alkalom, amikor nem aprózva, vegyes pörkölthúsként tudtuk venni, hanem nagyobb darabokra bontva. Aztán tovább bonthattuk egy családi rendezvény keretében, elosztottuk, a gerincbőlsütöttünk közösen egy gyors vacsorát, és itt a gyerekek is megszerették.
Magyarországon vaddisznóhoz, gímszarvashoz, dámszarvashoz, őzhöz, muflonhoz, mezei nyúlhoz, és a madarak közül fácánhoz juthatunk. A vadászatnak és vadgazdálkodásnak komoly szabályai vannak, és ennek utánaolvasva és néhány hozzáértővel beszélgetve íme az érvek amellett, miért is válasszuk időnként a vadhúst.
1.Biztonságos
A vadhúst ellenzőktől lehet hallani, hogy a tenyésztett állatok betegségei ellen védekezni lehet, a vadak viszont nem járnak orvoshoz, nincs diagnosztájuk, így megvan a veszélye annak, hogy beteg állat húsához jutunk. Valójában minimális ez a veszély a többszörös ellenőrzésnek köszönhetően.
Ahogyan a sportvadász nyilatkozóm elmondta, első lépésként a vadászok az állományba tartozó vadak külsejéből tudják, hogy egészségesek-e, vagy lehet-e valamilyen betegségük. Beteg állatok nem maradhatnak az állományban. Emellett a vadásztársaságokon keresztül az ÁNTSZ is ellenőrzi az állatokat.
Vadászat után az elejtett vadat ott a helyszínen, gumikesztyűvel, a lehetőségeknek megfelelően tiszta körülmények közt kizsigerelik, azaz eltávolítják a belső szerveit. Ebben a folyamatban is látható, hogy egészséges volt-e az állat. Ha igen, és feldolgozásra, fogyasztásra alkalmas, akkor miután környezeti hőmérsékletre hűlt, a társaság hűtőkamrájába viszik, ahol uniós előírásoknak megfelelően kell tárolni, és eredetét papíron igazolni. Ezt a folyamatot Gyenes Sándor, a Fiwi-Hűt vadfeldolgozó ügyvezető igazgatója részletezi a Magasles blogon.
A vadfeldolgozó cégek hűtőkamionnal érkeznek begyűjteni a vadásztársaságok zsákmányait, üzemükben regisztrálják a vadat, és az állatorvos megvizsgálja.
2. Alacsonyabb kalóriatartalmú
A vadak az életmódjuknak és rengeteg mozgásnak köszönhetően legfeljebb télire raktároznak zsírszövetet. Velük szemben a tenyésztett állatok a rendszeres, esetleg erőltetett táplálásuk miatt nagyobb eséllyel halmoznak fel viszcerális, vagyis zsigeri zsírszövetet, illetve az izmok közt rejtett intermuszkuláris zsírszövetet. Ezek a hús kalóriatartalmát növelő tényezők, illetve kutatások szerint ugyanúgy, mint az ember esetében, az állatokat is betegségekre hajlamosítják.
A vadhúsok izmosabb, zsírszegényebb, és ebből adódóan szikárabb, szárazabb húsok, (de hozzáteszem, az egészséges táplálkozásuknak köszönhetően a vadak zsírja is egészségesebb).
Az őzre, szarvasra főleg igaz ez, részben ezért is használják húskészítmények, kolbászok, szalámik alapanyagául. Szokás még a száraz húsokat jól megtűzdelni zsírral, ha nem fontos, hogy kalóriaszegény maradjon. Annának viszont van egy remek tippje, ha hozzáadott zsír nélkül szeretnénk szerethetően szaftos állagot elérni. Vaddisznócombból rendszerint bolognai mártást készít úgy, hogy a combot elősüti, majd ledarálja.
3.Fenntartható
“Ahogyan a gazda műveli a földjét, a vadász úgy műveli a vadállományt”- fogalmazott a kérdésemre egy balatonszárszói sportvadász. A vadászok ismerik, számon tartják és szelektálják a vadállományt. Mint elmondta, a mezőgazdaságnak óriási kára származna abból, ha a vadak elszaporodnának.
A vadgazdálkodás azt is jelenti, hogy a vadászattal az élőhely fenntartását, és a fajok megmaradását segítik. A vadbiológus szerint ha az állatoknak okozott szenvedés mértéke a szempont a választásban, hogy milyen húst fogyasztunk, akkor a vadászat jóval kevesebb szenvedéssel jár, mint az állattenyésztés.
Forrás és a teljes cikk a linkre kattintva megtekinthető: https://divany.hu/szuloseg/2018/06/27/vad-gyerek-csalad-egeszseg-hozzataplalas-recept/
Kiemelt kép forrása: Ivó völgye