A kedvező változásokat jól mutatja, hogy az évente maximum 130 ezer forintos állami támogatással - adójóváírással - igénybe vehető nyugdíjbiztosítások 18,1 százaléka van a 35 év alattiak kezében a biztosítónál, ami kiemelkedő növekedést jelent az öt évvel ezelőtti 11,6 százalékos részesedésükhöz képest. A fiataloknál bekövetkezett látványos javulás a biztosító szerint több tényezővel magyarázható.
- A pénzügyi tudatosság térnyerésével, hiszen egyre többen tudják, hogy a nyugdíjas éveikben alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint a munkával töltött években, és ezért takarékoskodniuk kell arra az időszakra.
- A fizetések emelkedése miatt pedig többen tudnak félretenni.
A legtöbb nyugdíjbiztosítással a társaságnál egyébként a nyugdíjkorhatárhoz legközelebb állók rendelkeznek: 2018-ban a 45-55 évesek kötötték az új nyugdíjbiztosítások 46 százalékát, a 35-45 évesek részesedése pedig 36 százalékos volt. Idén a 18-35 évesek átlagosan 14 ezer forintot, a 35-45 évesek közel 18 ezer forintot, a 45-55 évesek pedig közel 20 ezer forintot fizetnek be havonta a nyugdíjbiztosításukra, ami jelentős, 22-35 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi átlagdíjakhoz képest.
Hol tartanak a megtakarítók?
A biztos jövő felmérés az idei második negyedévben a 30-59 éves magyarok megtakarítási szokásait vizsgálta. A kutatás szerint
- a megkérdezettek 50 százaléka még mindig konkrét cél nélkül takarékoskodik;
- a nyugdíjas évekre 32 százaléka gyűjt;
- a dobogó harmadik fokán a lakásfelújítás áll 27 százalékkal.
A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok átlagosan 2 millió forinttal rendelkeznek.
Utóbbiak 26 százalékának kevesebb mint félmillió forint spórolt pénze van, 13 százalékuk 0,5-1 millió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalékos az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett 10 millió forintnál magasabb összeget. A férfiak viszont kétszer annyi megtakarítással bírnak, mint a nők.
57 évesen mennének nyugdíjba, a családjukkal töltenék az időt
Ha tehetnék, a válaszadók már átlagosan 57 évesen nyugdíjba vonulnának, sőt a nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem voltak ennyire optimisták a magyarok: átlagosan úgy tippelték, hogy 69 évesen tehetik majd ezt meg.
Az ideális nyugdíjas életet a legtöbben a családjuk körében töltve képzelték el: 82 százaléknak szerepelt ez az első három legfontosabb vágya között, 72 százalék pihenést tervez, míg 69 százalék utazgatna, és olyan helyeket járna be, ahova eddig még nem sikerült eljutnia. Ez főleg a budapestiek körében volt népszerű vágy. Mindössze 16 százalék vágyai között szerepelt a munka, pusztán az örömért.
Havi 216 ezerből kényelmesen, 104 ezerből viszont nem élnek meg
A kutatás választ adott arra is, hogy a megkérdezettek szerint átlagosan 216 ezer forint havi bevételre van szüksége egy nyugdíjasnak ahhoz, hogy kényelmesen élhesse az életét, míg havi 105 ezer forint az az összeg, amiből már nem tud megélni.
A megkérdezettek 8 százaléka nem számít arra, hogy kapna állami nyugdíjat.
Azok közül, akik számítanak erre, 58 százalék gondolja úgy, hogy idős korában nagyobb részt az állami nyugdíjtól függ majd anyagilag, közülük pedig 19 százalék teljes egészében ebből lesz kénytelen megélni. Az állami nyugdíjjal kalkulálók mindössze 31 százaléka érzi azt, hogy meg is tud majd ebből élni, a többség, 48 százalék szerint csak nehezen tud majd kijönni. A konkrét összeget nézve a magyarok átlagosan a jelenlegi jövedelmük 51 százalékára számítanak állami nyugdíj formájában. A 30 évesek sokkal pesszimistábban látják a helyzetet: a semmivel vagy a jelenlegi bevételük kevesebb mint 40 százalékával a fiatalok 42 százaléka számol, míg az 50 év felettiek mindössze 13 százaléka ilyen borúlátó.
1,8 millió nyugdíjra
Azok közül, akik számítanak az állami nyugdíjra, 19 százalék nem rendelkezik ezen felül más forrással a nyugdíjas évekre. Az állami nyugdíjon kívül a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakra támaszkodnak (45 százalék), ez főleg a férfiakra és a magasabb végzettségűekre jellemző. Az ingatlanból származó jövedelemre 23 százalék és főleg a budapestiek, míg a nyugdíjbiztosításokra 20 százalék támaszkodik. A kutatásból az is kiderül, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezőknek átlagosan 1,8 millió forintjuk van. A férfiak itt is jobb helyzetben vannak: 2,3 millió forintos megtakarításuk jelentősen meghaladja a nők 1 millió forintos értékét.
A megkérdezettek szerint egyébként 29 millió forint az az összeg, amit ha nyugdíj előtt össze tudnak gyűjteni, akkor az kényelmes nyugdíjas éveket tesz lehetővé.
Havi bontásban nézve a vállalható nyugdíjhoz 29 ezer forint kellene, ennek ellenére azok, akinek jelenleg nincs megtakarítása, csak 22 ezer forintot terveznek spórolni.
