2017-ben még 26 milliárdot tervezett elkölteni a Városliget Zrt. az új Nemzeti Galériára, az összeg a tervezés során 48 milliárdra kúszott fel, egy mostani szerződésmódosításból pedig kiderült, hogy immár 73 milliárd forinttal számolnak - írja a G7.
A Városliget fejlesztésére a kormány 2015-ben 157 milliárd forintot szánt, 2017-ben már 230 milliárdra lehetett becsülni a teljes költséget, amikor pedig még ki sem írták az összes épület közbeszerzési eljárását. Tavaly év végén a leszerződött összegek is már 150 milliárd forintnál jártak.
A Nemzeti Galéria tervezését 2016-ban nyerte el a magyar Bánáti Hartvig Kft. a japán SANAA Jimusho Ltd.-vel közösen 2,65 milliárd forintért, ez 2019 szeptemberében drágult 2,83 milliárdra. Mivel a terveket a japán-magyar cégpáros már elkészítette, így aktualizálni lehetett költségterveket is, ennek révén növekedhetett az eredetileg 26 milliárdosra tervezett múzeum ára első körben 48 milliárdra, majd a most nyilvánosságra hozott adatok alapján 72,7 milliárdra. Így bár még egyetlen kapavágás nem történt az Új Nemzeti Galéria építésében, a kivitelezés ára közel a háromszorosára emelkedett.
Karácsony Gergely főpolgármester azonban nem szeretné, ha az új Nemzeti Galéria megépülne, igaz, lapunknak januárban arról beszélt, hogy minden, a Városligetbe tervezett épületnek van hatályos építési engedélye, ha tehát a projekt felelősei akarják, elkezdhetik építeni, dacára annak, hogy a miniszterelnök azt mondta, semmilyen Budapestre tervezett beruházást nem valósítanak meg a fővárosi vezetés szándéka ellenére.
Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa egy hónappal később arról beszélt: a kormány nem tett le a tervéről, mindössze egyelőre önkorlátozást vállalt a jelenlegi politikai helyzetben, ám hosszútávon szerinte szükség van új galériára, és az a Liget Projekt projektnek is kulcskérdése, ha ugyanis nem épül meg, akkor a beruházás "nemzetközi láthatósága a radar alatt marad". Szerinte azonban van idő a megegyezésre a fővárossal, akár egy-két év is.
