Mindössze 26 milliárd forint közvetlen pénzügyi befektetésük maradt a Matolcsy György-féle Pallas Athéné-alapítványoknak, amelyeket tízszer ennyi közpénzzel, 266 milliárd forinttal indított el a jegybank 2015 elején.
A megmaradt 26 milliárd forintjukat szinte az utolsó fillérig a Mészáros Lőrinc felcsúti szupervállalkozó résztulajdonában és Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese, Balog Ádám vezetése alatt álló MKB Bankban tartották.
Ez derül ki a számokból, amiket az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a 24.hu-nak.
Az alapítványok 2018 harmadik negyedévének végén a 26 milliárd forintból 10,4 milliárdot bankbetét formájában tartottak az MKB-ban, 15,2 milliárdot pedig 2024-ben lejáró vállalati kötvények formájában. Az MKB-s kötvényekből az alapítványok még 2017 második negyedévében vásároltak be közel 20 milliárd forint értékben, a hatalmas bankbetét viszont új fejlemény az alapítványok történetében. Működésük elején tartottak pár tízmillió forintot a pénzintézetben, azután azonban a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó NHB Bankot, illetve a Gránit Bankot preferálták. Az alapítványok MKB-s bankbetétje 2018 elején jelent meg a portfólióban 714 millió forinttal, 2018 második negyedévére 2,5 milliárdra, a harmadik negyedév végére pedig már 10,4 milliárdra hízott.
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) főbejárata az I. kerületi Döbrentei utca 2-ben Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Épp csak nem többségben
A PA-alapítványok akkortájt szerettek bele igazán az MKB-ba, amikor Mészáros Lőrinc hivatalosan is a nevére vette a bankot. A felcsúti százmilliárdos árnya már régen ott sejlett az MKB egyik legnagyobb tulajdonosai, a Metis és a Metis 2. magántőkealapok mögött, ám csak 2018 augusztusában jelentették be, hogy a tőkealapok kizárólagos tulajdonosai Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix, az alapokat pedig a Mészárosékhoz köthető Konzum Befektetési Alapkezelő kezeli. Jelen állás szerint az MKB Bank 35 százaléka a Metisé, 13,6 százaléka az Rkofin Kft-é, ami a Metis 2. Magántőkealap cége, vagyis szintén Mészároséké. Így az MKB részvényeinek 48,6 százalékával Mészárosék épp csak nem többségi tulajdonosai a banknak. A befolyásuk viszont valószínűleg túl van az 50 százalékon, a részvények 10 százaléka egy Eirene nevű magántőkealap tulajdonában van, amiről nem tudni, kié, de az biztos, hogy a Metisből vált ki, épp Mészárosék augusztusi bejelentése előtt.
A Matolcsy-alapítványok Mészáros-bank iránt táplált vonzalma egyébként nem 26 milliárdos, inkább alsó hangon 30 milliárd forintos, ha az alapítványok cégbirodalmát is figyelembe vesszük. Az Optima Zrt. által kiadott adatok szerint maga az Optima egy 4 milliárd forintos betétet tartott az MKB-ban a harmadik negyedév végén, sőt az alapítványok Optimum I. Értékpapír Alapjának (amit az Optima Zrt. leányvállalata, az Optima Alapkezelő Zrt. kezel) portfóliójában is volt egy 73 millió forintos MKB-s bankbetét. És akkor még nem beszéltünk a Pallas Athéné-birodalom egyéb tartományairól, a (főleg ingatlanos) kisebb vállalatokról, amik előszeretettel vezetik a számláikat az MKB-nál.
Az MKB számára a bő 15 milliárdnyi betét nem nagy tétel, hiszen a csoport összesen 1539 milliárd forintos betétállománnyal zárta a 2017-es évet. De nem is kicsi: a 2016-ról 2017-re elért teljes betétnövekedés nem volt sokkal nagyobb, mint amennyit a PA-birodalom 2018 második és harmadik negyedévében bepakolt a bankba.
Az alábbi grafikonon ábrázoltuk, hogyan változott és olvadt el az alapítványok közvetlen pénzügyi befektetési csomagja az évek során:
a pa-alapítványok közvetlen, céghálón kívüli pénzügyi befektetéseinek
változása
Infogram
A pénz persze nem vész el, csak átalakul,
az alapítványok esetében az történt, hogy a rájuk bízott közvagyon nagy részét kifolyatták az alapítványok köré épült céghálóba, illetve ingatlanokat vásároltak belőle
(amiknek jó része egyébként szintén a céghálóban van, nem az alapítványoknál közvetlenül). A vagyon kiszervezése 2016 harmadik negyedévében kezdődött azzal, hogy az alapítványok ingatlanos cégei (Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Omega, Optimum Penta) 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok felvásároltak, vagyis gyakorlatilag 2031-ig meghitelezték a saját cégeiket.
A vagyon kiszervezésében fontos mérföldkő volt 2017 vége, akkor az alapítványok 101 milliárd forint értékben vásároltak a cégháló központi elemeként funkcionáló Optima Zrt. 2032-ben lejáró kötvényeiből. Ezzel az alapítványok 2017 végére már 46,1 milliárd forintot hiteleztek az Optimum-cégeknek és 101,3 milliárdot az Optimának.
A folyamat azóta sem állt le, 2018 első negyedévében vettek még 15 milliárd forintnyi Optima-kötvényt, az egyik Optimum-cég, a Delta nevű 2018 májusában kibocsátott még 2,7 milliárd forintnyi kötvényt, az Optima augusztus közepén hajtott végre újabb kötvénykibocsátást.
2018 őszére eljutottunk odáig, hogy
a jegybank alapítványai az MKB-ban tartott 26 milliárd forinton túl az összes pénzeszközüket kiszervezték a saját cégeikbe.
Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak (az alapítványoknak és csatolt vállalkozásaiknak figyelembe véve a 6 milliárdos vagyongyarapodást) összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, vagyis bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben. Az alapítványok régebben elsősorban állampapírokba fektették a pénzüket, méghozzá közvetlenül, nem a cégeiken keresztül. Emiatt az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a magyar jegybankot, az alapítványok ugyanis állami pénzből vásároltak állampapírokat, az EKB álláspontja szerint ezzel a magyar állam a jegybankon és annak alapítványain keresztül önmagát finanszírozta.
Az alapítványok 2018 őszére túladtak az összes állampapírjukon, a pénz legnagyobb szelete az Optima Zrt-n keresztül az alapítványok saját befektetési alapjában, az Optimum I. Értékpapír Alapban végezte. A pénz ugye úgy került az Optimába, hogy az alapítványok százmilliárdos értékben vásároltak az Optima vállalati kötvényeiből. Az Optimából aztán úgy került tovább az alapba, hogy az Optima a pénzből az alap által kibocsátott befektetési jegyeket vásárolt föl - ez az Optima 2017-es beszámolójából derült ki. Ami
kicsit perverz, hogy az alap elsősorban befektetési jegyekbe fekteti azt a pénzt, amit az Optima befektetési jegyeken keresztül fektetett bele.
Az Optima által a 24.hu-nak kiadott számok szerint a harmadik negyedév végén az alap 78,6 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, 27,4 milliárdot vállalati kötvényekben, és némi aprót, 73 millió forintot bankbetétként az MKB-ban. Az Optima nem részletezte, pontosan milyen befektetési jegyek és vállalati kötvények vannak az alapban, csak néhány példát említettek: UBS Bank, AXA, Total, Unicredit, Aegon, Deutsche Bank, Lloyds.
Az alappal kapcsolatban az Optima azt hangsúlyozta, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően, és értékpapírfelügyeleti ellenőrzés mellett kezelik. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a felügyeleti szerv szerepét az a jegybank látja el, ami az alapítványokat létrehozta, és a 266 milliárd forintos induló tőkét beléjük tette.
Az Optimum I. Alap, a Pallas Athéné-alapítványok és az Optima Zrt. összesített pénzügyi befektetési csomagja a következőképpen festett 2018 második és harmadik negyedévének végén:
a pa-alapítványok, az optima zrt. és az optimum i alap pénzügyi befektetései
együtt
Infogram
Ebben az összesítésben nincsenek benne a cégháló kisebb elemeinek befektetései, illetve van a csoportban egy kisebb értékpapír-alap, aminek Optimum II. a neve, és szintén az Optima Alapkezelő kezeli.
Kovács Gábor
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
