Akár szeretjük a repülést, akár nem - vannak olyan utazások, melyekhez elengedhetetlen, hogy repülőgépre szálljunk. A legtöbb emberre adrenalin-bombaként tud hatni a repülés izgalma, ezért a legtöbbünknek általában ugyanazok a kérdések szoktak keringeni a fejünkben repülés közben. Mi történik, ha a pilóta rosszul lesz? Mi van, ha egy madár csapódik a repülőgépnek? Miért kell felhúzni az ablakok redőnyét fel- és leszállás előtt?
Cikkünkben most egy orosz utasszállító pilóta segít megválaszolni a legtipikusabb ilyen kérdéseket, aki saját blogján szokott válaszolni az utasokat leginkább izgató kérdésekre.
Hogyan megy ki a pilóta a mosdóba, ha közben a repülőgépet kell irányítania?
Szinte a teljes repülés alatt (a felszállás és leszállás kivételével) a repülőgépeket a robotpilóta irányítja, így a pilóta bármikor kimehetne mosdóba, vagy akár az utasokkal is beszélgetni - legalábbis elméletben. A valóságban a helyzet nem ilyen egyszerű, ha ugyanis fel kell állnia a székéből, akkor minden esetben be kell hívnia egy stewardesst a pilótafülkébe, mivel a biztonsági szabályok előírják, hogy senki nem tartózkodhat egyedül (jelen esetben a másodpilóta) a pilótafülkében, valakinek mindig kell mellette lennie.
Nem is kell olyan messze utaznunk vissza az időbe, hogy megértsük, miért olyan fontos ez az óvintézkedés: emlékezzünk csak vissza például a Germanwings 9525-ös járatának katasztrófájára. Ebben a 2015-ös balesetben az egyik pilóta kiment a fülkéből, a másik pedig kizárta őt és hegyoldalnak vezette a repülőgépet.
Helyet cserélhetünk valakivel a repülőn?
Igen, de csak akkor, ha többen utazunk, és egymás között cserélünk helyet (idegen embereket értelemszerűen nem kényszeríthetünk az ülőhelyük átadására), illetve, ha ez nem veszélyezteti a repülés biztonságát.
- egy törékeny lánynak vagy gyermeknek nem szabad a vészkijárat mellett ülnie, mert vészhelyzet esetén nem tudja kinyitni az ajtót;
- nem minden ülésen találhatók gyermekek számára kialakított oxigénmaszkok.
Veszélyes, ha egy madár csapódik a repülőgépnek?
Amikor egy 3 kg-os madár találkozik egy 300km/h-val felszálló repülőgéppel, akkor gép teste olyan ütést kap, mintha egy 100 kilogrammos fémtömböt ejtenénk rá 20 méteres magasságból. Egy ilyen becsapódás gond nélkül képes áttörni az ablakot, de a gép törzsében is komoly károkat okoz. A repülőgép motorja ráadásul mint egy porszívó, mindent beszippant, ami csak az útjába kerül. Ha a lapátok sérülnek, a motor előbb-utóbb összeomlik.
Bár a repülőgépek viszonylag gyakran találkoznak madarakkal, ennek ellenére mégis ritka, hogy komoly károkat okozna egy ilyen találkozás. Legtöbbször a repülőgép motorja szippantja be az állatokat, de a mai modern repülőgépeket úgy tervezték, hogy egy motorral is könnyedén képesek legyenek a kényszerleszállásra.
Mi történik, ha az összes hajtómű leáll?
Miért kell felhúzni az ablakredőnyt a repülő fel- és leszállása előtt?
Repüléskor számos szabályt kell betartaniuk a légitársaságoknak, és az egyik ilyen, hogy le- és felszállás közben a redőnyöknek felhúzott helyzetben kell lenniük. Nem véletlenül: a le- és felszállás ugyanis a repülés legveszélyesebb része, ezért fontos, hogy vészhelyzet esetén kilássunk az ablakon és képesek legyünk felmérni a kinti körülményeket.
A személyzetnek például meg kell győződnie róla, hogy a kényszerleszállást követően nincs-e tűz, víz vagy roncsdarab a repülőgép mellett, ami esetleg akadályozná a kiszállást. Kis dolognak tűnik, de vészhelyzet esetén minden másodperc számít - magyarázta a pilóta.
Miért ízletesebb a paradicsomlé repülés közben, mint a földön?
Ha sokszor utaztál már repülőn, akkor valószínűleg megfigyelted, hogy az utasok nagyon szeretnek paradicsomlevet inni repülés közben. Nem véletlenül: a paradicsomlének ugyanis sokkal jobb íze van repülés közben, mint a földön fogyasztva.
A folyamatos zaj és a nyomáskülönbség miatt a receptoraink tompulnak. A paradicsomlé nagy mennyiségű glutaminsavat tartalmaz, melynek íze nagyon jellegzetes, erőteljes, ám amíg a földön, normál légnyomás esetén a paradicsomlé földesebb ízét érezzük, addig 10 km-es magasságban a kabinnyomás mellett édesebbnek, gyümölcsösebb ízűnek érezzük. Ennek köszönhető tehát, hogy olyan népszerű italnak számít repülés közben (az alma és a narancslé után a harmadik helyen áll).
Miért csak a bal oldalon vannak ajtók a repülőgépeken?
A repülőgépek jobb oldala a poggyász, illetve ételek és italok berakodására lett kialakítva. Amíg az utasok a bal oldalon fel- vagy leszállnak, addig a munkások nyugodtan tudják végezni a dolgukat, anélkül, hogy zavarnák az utasokat vagy fordítva.
Miért viseltek régen sálakat a pilóták?
A repülés kezdetén még nem voltak radarok, így a pilótáknak folyamatosan forgatniuk kellett a fejüket, ha észre akarták venni az ellenséget vagy nyomon követni azt. Emiatt a bőrdzsekik kemény gallérja elkerülhetetlenül kidörzsölte a nyakukat - ennek elkerülése végett kezdtek el sálakat használni.
A stewardessek le tudnak szállni egy repülőgéppel, ha a pilóták esetleg eszméletüket vesztik?
Röviden: nem. A felkészítésük során senki sem tanítja meg a stewardesseket, hogyan kell letenni a gépet. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy mégis sikerül nekik:
- ha kapcsolatba tudnak lépni a diszpécserrel, és rádión folyamatosan egy hozzáértő személy koordinálja a cselekedeteiket;
- ha az időjárás nem okoz váratlan meglepetéseket (pl. oldalszél esetén még a hivatásos pilótáknak is meggyűlik a bajuk a leszállással).
Ez azonban nem a légiutaskísérők privilégiuma, ilyen alapon ugyanis bármelyik másik utas is képes lenne letenni a gépet.
Mikor kell tapsolni leszálláskor?
A leszállás nem ér véget azzal, ha a repülőgép futóműje érinti a kifutópályát. A bevett szokás szerint akkor illik tapsolni, amikor a pilóta bejelenti, hogy sikeresen landoltunk az XY repülőtéren. Fontos hozzátenni, hogy a tapsolás ilyenkor többnyire hiábavaló: a pilóták ugyanis a páncélozott pilótafülke miatt többnyire semmit sem hallanak a tapsból, azt maximum a többi utas és a légiutas kísérők hallják.
Miért osztogatnak dupla dugós fülhallgatókat a repülőgépeken?
Korábban nem voltak eldobható fülhallgatók, ezért a beszálláskor kiosztott fülhallgatókat a repülés végén visszakérték és újra felhasználták. Igen ám, csak sok utas a tévénézés után egyszerűen magával vitte a fülhallgatót. Az ilyen esetek elkerülése végett a légitársaságok dupla dugós fülhallgatókat kezdtek használni - egyik dugó a bal fülhallgatót, a másik a jobbat működteti.
Megbízhatóság szempontjából is fontos lépés volt, mivel ha a repülés közben esetleg tönkre megy a fejhallgató egyik oldala, az utas akkor sem marad tévé és zene nélkül az utazás idejére.
Miért jobb reggel repülni, mint este?
Ennek három oka van:
- A statisztikák szerint a reggeli járatok ritkábban késnek, mint a délutáni vagy esti járatok. Ennek oka, hogy minden napközbeni járat a reggeli járatokhoz igazodik. Minden utazással egyre nő a késés kockázata. Az optimális indulási idő reggel 6-7 óra.
- Mivel a legtöbb ember a napközbeni járatokat részesíti előnyben, ezért a sok utas miatt a reptéren való közlekedés és maga az utazás is komplikáltabb.
- A reggeli repülőjegyek ára általában olcsóbb.
Miért van fejsze a pilótafülkében?
A fejsze általában a pilóta háta mögött, annak közvetlen közelében található, és olyan speciális anyaggal van bevonva, ami nem vezeti az áramot. Egy ilyen fejsze segítségével kényszerleszállás esetén akár új ajtót is lehet vágni a géptörzsre. Minden repülőgépnek van egy erre kijelölt pontja, amit valószínűleg már Te is láttál, csak lehet, hogy nem figyeltél rá, vagy nem értetted, hogy mi az.
Hány percre elegendő az oxigénmaszkokban lévő levegő?
Az utasok oxigénmaszkjában nagyjából 15 percre elegendő oxigén található, míg a személyzet oxigénmaszkjában nagyjából 90 percre elegendő. Noha az utasok oxigénmaszkját jóval kevesebb időre tervezik, valójában ez az idő is bőven elegendő ahhoz, hogy vészhelyzet esetén a pilóta olyan magasságba süllyedjen a repülőgéppel, ahol már biztonságosan lehet lélegezni oxigénmaszk nélkül is.
Miért sötétítik el az utasteret, ha éjjel száll fel a repülő?
Ennek oka szintén a biztonsági előírásokban keresendő. Mint már azt korábban is említettem, a baleset kockázata le- és felszállás közben a legmagasabb. Egy kivilágított géptörzsben lezuhanás esetén az embereknek időbe telne, amíg a szemük alkalmazkodna az éjszakai sötétséghez, az elsötétítéssel viszont vészhelyzet esetén is gyorsan lehet evakuálni az utasokat.
Emellett az elsötétített törzsben a menekülési útvonalat mutató fluoreszkáló jelek is jobban látszanak, ami szintén megkönnyíti a menekülést egy esetleges baleset esetén.
Miért van megtiltva, hogy a repülőgépek a Himalája felett repüljenek?
A Himalája átlagos magassága 6 km, a repülőgép repülési magassága pedig 8-10 km. Egy olyan vészhelyzet esetén, mint például a kabinnyomás hirtelen csökkenése, a pilótáknak 20 percük van rá (amíg az oxigénmaszkok kitartanak), hogy 3 kilométeres magasságba ereszkedjenek, ahol már maszk nélkül is lehet lélegezni. Mivel a Himalája területén ez nem lehetséges, ezért a repülőgépeknek tilos átrepülni fölöttük.
Miért nem viselhetnek a pilóták szakállt és napszemüveget?
Szinte az összes jó minőségű napszemüveg polarizált, ami praktikus tud lenni, ha épp a tengerparton sétálunk, de repülés közben emiatt a gép számítógépes rendszerének LED-monitorjai csak bizonyos szögből látszódnak. Ez óriási baleseti kockázatot jelent, ezért a pilótáknak tilos napszemüveggel repülniük.
A szakáll szintén biztonsági okokból van tiltva: az arcszőrzet miatt ugyanis az oxigénmaszk nem illeszkedne szorosan a pilóta arcára, ezért fennállna a kockázata, hogy elájul kényszerleszállás közben.
Melyek a legbiztonságosabb helyek a repülőn?
Kutatók kísérletet végeztek, melyben minden ülésre ütközésekhez használt bábukat helyeztek. Ezután egy 230 km/h-ás sebességgel történő balesetet szimuláltak egy Boeing 727-es repülőgéppel, ahol a gép egy tó felszínén próbált meg kényszerleszállást végrehajtani.
A legveszélyesebb hely a gép eleje volt, ahol általában az első osztály található. Leszállás közben a gép orra eltört és teljesen elárasztotta vízzel az utastér elejét. A legminimálisabb sérüléseket a gép farokrészében ülő bábuk kapták - itt nagy valószínűséggel mindenki túlélte volna a balesetet. A gép középső része a veszélyességet tekintve is az orr és a farok rész között helyezkedik el, itt az utasoknak a szerencse is kell hozzá, hogy túléljenek egy, a szimulált balesethez hasonló katasztrófát.
Nem lehet persze messze menő következtetéseket levonni egyetlen szimuláció alapján, hiszen nincs két egyforma baleset. A statisztikák azonban mégis azt mutatják, hogy a túlélési arány a gép elején 50%, a kép közepén 55%, a kép hátuljában pedig 70%. Legközelebb tehát ne idegeskedjünk annyira, ha a vécé mellett kell ülnünk.
Lezuhanhat egy repülőgép a turbulencia miatt?
A turbulenciát a következő tényezők okozhatják:
- egy közeli repülőgép szárnyai után maradt turbulencia,
- a különböző hőmérsékletű légtömegek áramlása,
- egyenetlen légmozgás a föld közelében.
A veszélyes légörvények általában a viharzónákban alakulnak ki, ezeket azonban a pilóták meg is próbálják inkább "körbe repülni". Turbulencia persze tiszta időben is kialakulhat, ám ezek jóval veszélytelenebbek, maximum ijesztőek.
A repülés története óta egyetlen olyan feljegyzett esetről tudni, amikor turbulencia miatt zuhant le egy repülő, ám ekkor az emberi tényező is közrejátszott: a turbulenciát akkor egy másik, közelben repülő járat okozta, amitől olyan erősen remegni kezdett a géptörzs, hogy egyszerűen összetört. Ma ez elképzelhetetlen lenne, hiszen a modern műszerekkel vezérelt gépek már nem engedik, hogy közel repüljenek egymáshoz.
Hol biztonságosabb kényszerleszállni: a vízen vagy a szárazföldön?
Bár a józan ész azt sugallná, hogy a vízen jóval nagyobb esélyünk van a túlélésre, ez a valóságban azért nem teljesen így van. Többszáz kilóméteres óránkénti sebességnél a víz épp olyan veszélyes, mint a föld, sőt mi több, az esetleges hullámok még akár betonfalként is csapódhatnak neki a repülőgépnek. Arról nem is beszélve persze, hogy a leszállás utáni mentést is jóval nehezebb a nyílt tengeren, a szárazföldtől távol végrehajtani. Egyébként a statisztikák is azt mutatják, hogy jóval nagyobb az esély a szárazföldön végrehajtott kényszerleszállás túlélésére, mint a vízen végrehajtott esetében.
Melyik a rosszabb: villámlás, madárral ütközés vagy jégeső?
Bár a józan ész ismét azt mondatná velünk, hogy egy repülés közben a villámlás a legnagyobb veszélytényező egy repülőgépre nézve a valóságban ez pont fordítva van. Olyannyira, hogy napi szinten is több tucat repülőgépbe csap bele a villám anélkül, hogy az utasok egyáltalán tudomást szereznének arról.
Bónusz: a pilóták oxigénmaszkjait direkt úgy alakították ki, hogy egy kézzel is könnyedén fel lehessen őket venni.
Forrás: liked.hu
