A gyerekek számtalan kérdést intéznek a szüleikhez/tanáraikhoz, melyek közül néhányra sosem kapnak választ, ugyanis a megkérdezett személyek sem képesek pontos magyarázattal szolgálni a feltett kérdésekre.
Az alábbi listán néhány egyszerű kérdésre segítünk egyszer s mindenkorra választ találni.
Miért pont 365 napból áll egy év?
Valójában 365,256 napból áll egy év, (ennyi ideig tart amíg a Föld megtesz egy teljes kört a Nap körül) de mivel nem tarthatunk negyed napot, ezért ezeket a negyed napokat összeadjuk és 4 évente ezért tartunk szökőévet.
Miért szoktunk nyújtózni ébredés után?
Míg az ébresztőóra a tudatunkat rázza fel az álomból, addig a nyújtózkodás testünknek, alvó izmainknak üzeni, hogy ideje felkelni. Bővebben: alvás közben az izmok is pihennek, regenerálódnak
(ezért is fontos a testépítőknek egy-egy edzés között a kellő mennyiségű pihenésre is gondot fordítani), ám reggelre a mozgás hiánya miatt merevek lesznek. Ezen segít a nyújtózás, meg persze
azon is, hogy újra felpörögjön a vérkeringésünk és ismét felgyorsuljon a szívverésünk, éjszaka ugyanis az egész szervezet takarékon van.
Miért közlekednek a kiskacsák szűk bolyban?
A válasz meglehetősen egyszerű: a kacsák ugyanis gyakran a víztől távol építik meg fészküket, melyhez ugyebár el kell jutni. Ha egy kiskacsa elveszik útközben, akkor az halálra van ítélve, ezért a madarak kénytelenek szorosan követni egymást, hogy biztonságosan elérjék az anyjuk által mutatott helyet. Ezt a jelenséget nevezzük egyébként "libasornak" is.
Miért nem születünk zöld vagy kék hajjal?!
A haj természetes pigmentje a melanin - ami az eumelanin (fekete vagy barna) és a pheomelanin (szőke vagy vörös) arányától függ. Az emberi haj végső színe ennek a két anyagnak az arányától
függően áll össze, és a kérdésre válaszolva: azért nem lehet kék vagy zöld hajú egy ember, mivel ezekből a színekből nem lehet kék vagy zöld színt kikeverni.
Miért nem látunk soha galambfiókákat az utcákon?
A kérdés maga rendkívül érdekes, hiszen olykor még kacsafiókákkal is nagyobb eséllyel találkozik az ember a belvárosban, mint galambfiókával, pedig a galambok aztán tényleg mindenhol ott vannak. A válasz azonban mégis egyszerű, a galambfiókák ugyanis nem hagyják el a fészküket felnőtt korukig, így amikor kirepülnek a fészekből már lehetetlen megkülönböztetni őket a felnőtt galamboktól, ezért tűnik minden galamb ,,egyidősnek".
Miért nem fagynak szét a fák télen?
Egy fa súlyának közel felét a benne található víz adja. Ennek okán pedig jogosan merül fel a kérdés, hogy egy önmagát melegíteni képtelen "élőlény" hogy nem fagy szét a hideg téli napokon? A
válasz a fák szövetében keresendő, amik a tél közeledtével elkezdenek cukrot feloldani, melynek eredményeképpen sikerül átvészelniük a sokszor súlyos mínuszokkal járó téli napokat.
Ha egy fa szöveteiben nem keletkezik elegendő cukor, akkor a sejtek elfagynak és kikristályosodnak, melynek eredményeképpen a fa elhal.
Miért vacog a fogunk, ha fázunk?
Az agyunkban, pontosabban a hipotalamuszban található a test hőszabályozó központja, ez vezérli a szervezet védelmi mechanizmusait kihűlés ellen. Az első ilyen védelmi akció a vérkeringés
átrendezése: a végtagokban összeszűkülnek az erek, csökken a véráramlás intenzitása, ezzel pedig a test hőleadása. Ilyenkor érezzük azt, hogy nagyon hideg a kezünk-lábunk - és valóban az, a
bőrfelület akár 30 fokra is lehűlhet, hogy ennek árán a test belső hőmérséklete ne csökkenjen.
A következő védelmi mechanizmus a didergés és fogvacogás. Ez valójában egészen apró, nem tudatosan irányított izomrángásokat jelent. Az izommozgás pedig hőt termel. Vagyis amikor látványosan fázunk és vacogunk, azzal valójában felmelegítjük a testünket. A hőtermeléssel, és a végtagok felmelegedésével azonban óhatatlanul is megnő a pulzus, kitágulnak az erek, és megnő a hőleadás, ez pedig azt jelenti, hogy a didergés-vacogás, csak átmeneti időre képes segíteni és hátráltatni a kihűlést.
Miért ,,világít" a macskák szeme a sötétben készült fényképeken?
Természetesen nem a macskák szeme világít, hanem csak a kifinomult szemgolyójuk hátsó részén tükröződő vaku miatt jön létre ez a jelenség. Nem mellékesen egyébként számos más állat is rendelkezik hasonló szemgolyóval.
Miért nem ragad bele a pók a saját hálójába?
A pókok látszólag könnyedén szaladgálnak fel-alá hálójuk szálain, amely halálos csapda sok más ízeltlábú számára. Arra, hogy ők maguk nem ragadnak bele mesterművükbe - ami lássuk be, eléggé kínos volna - egészen egyszerű a magyarázat: nem minden szál ragadós.
A kerekhálók esetében például csak a spirál alakban tekeredő fonalak tapadnak, a háló közepe, ahol a pók zsákmányára várakozik, a sugárirányú "küllőfonalak" valamint azok a szálak, amelyek a hálót a környezethez (növényhez, házfalhoz, stb.) rögzítik, nincsenek ragacsos anyaggal bevonva. Márpedig a pók csak ezeken a fonalakon közlekedik.
Miért kék az ég?
Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkező fény "beleütközik" a levegő molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erősen függ a
rezgésszámtól, tehát a fény színétől. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek.
Miért csak éjszaka világítanak a csillagok?
Valójában a csillagok éjjel-nappal ragyognak, ám napközben a Nap sugarai teljesen "blokkolják" a fényüket, ezért nem látjuk őket ragyogni, csak éjszaka.
Miért keserű az uborka?
Az uborka "ősei" a trópusi erdők árnyékában fejlődtek ki, ennek megfelelően pedig nem kifejezetten rajong a túlzott napsütésért. Túlzott napsütés hatására ugyanis túl sok cucurbitacin nevű anyag termelődik az uborkában, ami végső soron keserű ízhez vezet. Leegyszerűsítve tehát: minél tovább hagyjuk érni a napon az uborkát, annál keserűbb lesz.
