Gyerekkorban megtanították nekünk, hogy evés után mindig mossunk fogat, hogy ne üljünk sokat a számítógép előtt, vagy hogy vezetés közben mindig tartsuk a kezünket 10 és 2 óránál a kormányon. Ezek azonban nem mindig olyan hasznos tanácsok, mint amilyennek első hallásra tűnnek. Az alábbiakban néhány népszerű hétköznapi szokást gyűjtöttünk össze, melyekkel kapcsolatban tévhitben éltünk:
Kormányfogás vezetés közben.
Az emberi fül egy tökéletesre hangolt szerkezet, mely rendelkezik az öntisztulás képességével. A hallójáratban felhalmozódó anyagoknak mind-mind megvan a maguk haszna, idővel pedig a maguk természetes módján távoznak a szervezetünkből. A fülpiszkáló segítségével éppen ennek az ellenkezőjét érhetjük el, vagyis - bár némi anyag megtapad a fülpiszkálón - a hallójáratban felhalmozódó anyagokat csak mélyebbre tuszkoljuk a segítségével. Ezt jobb elkerülni, így az orvosok más fültisztítási módszereket ajánlanak, de a legkézenfekvőbb, ha fürdés közben alaposan megmossuk, majd végül szárazra töröljük.
Mikrohullámú sütők.
Bármilyen hihetetlen is, a mikrohullámú sütők nem olyan károsak, mint gondolnánk. A röntgenkészülékekkel vagy a szoláriumokkal ellentétben a mikrohullámú sütők nem termelnek ionizáló sugárzást, ami DNS-károsodást vagy genetikai mutációt okozhat. Ezek az eszközök úgy vannak megtervezve, hogy alap esetben az elektromágneses sugarak még véletlenül se hagyhassák el őket. Egyszóval bátran közel állhatunk hozzá használat közben, ha ugyanis a mikrohullámú sütőnk megfelelően működik, akkor semmilyen egészségügyi kockázatot sem jelent szánunkra.
WC-lehúzás.
Mindenki hallotta már, hogy jobban tesszük, ha lehajtjuk a WC-ülőkét mielőtt lehúzzuk, ám ezt kényelmi okokból a legtöbbször mégis elmulasztjuk. Ez persze nem a legokosabb döntés, nyitott WC-fedélnél ugyanis a vízcseppek (és velük együtt a baktériumok) akár 2 méter magasságba is képesek felfröcskölni. Ez egy valóságos higiéniai rémálom, így ha tehetjük, soha ne felejtsük el lecsukni a fedelet.
Élelmiszerek mosása.
Bár kézenfekvőnek tűnik - valójában nem minden élelmiszer mosható. A hústermékek - például baromfi - esetén egyenesen érdemes elkerülnünk ezt a procedúrát, hiszen a rajtuk található baktériumok (amik egyébként sütés közben elpusztulnának) feleslegesen kerülnek rá a konyhabútorainkra, konyhai eszközeinkre, melyek később könnyen a szervezetünkbe kerülhetnek. A többi terméket, mint például a zöldségeket és gyümölcsöket azonban minden esetben érdemes jó alaposan átmosni fogyasztás és/vagy egyéb felhasználás előtt.
Orrtúrás.
Számtalanszor mondogatták nekünk, hogy ne túrjuk az orrunkat, de valljuk be őszintén, ez a legkézenfekvőbb megoldás, amikor érzünk valami "oda nem illőt" az orrunkban. Ez persze nagy
felelőtlenség, hiszen ezáltal rengeteg baktérium kerülhet az ujjainkra, melyek onnan aztán tényleg bárhová eljuthatnak.
Lehetőség szerint mindig használjunk papírzsebkendőt és/vagy különféle orrcseppeket, a lényeg, hogy a kezünket tartsuk távol az orrlyukainktól.
Vízkőlerakódás
Nem árt tisztában lenünk vele, hogy a vízforraló alján lerakódó vízkő nem más, mint kalcium- és magnézium-karbonát maradék. Ezek az anyagok számtalan gyógyszertár polcán megtalálhatók, és nagy hasznunkra válhatnak például gyomorégés esetén. Ez persze nem jelenti azt, hogy jól tesszük, ha vízköves eszközökből isszuk a teát vagy a kávét, de alap esetekben a vízforralás közben kicsapódó vízkő nem jelent veszélyt az egészségünkre.
Evés utáni fogmosás.
Bár fiatal korunkban sokszor azt tanították, hogy evés után mindig mossunk fogat, a valóságban melegen ajánlott, ha étkezés után várunk legalább 30-60 percet, mielőtt fogkefét ragadunk.
A fogzománc az emberi szervezet egyik legstrababíróbb anyaga, ám savas környezetben (például ha gyümölcsöt vagy tejterméket fogyasztunk) lágyabbá válik. Ha ekkor mosunk fogat, azzal súlyosan
károsíthatjuk a fogzománcot, ezért a fogorvosok azt ajánlják, hogy ha az evés közben keletkező kellemetlen ízeket szeretnénk eltávolítani a szánkból, akkor öblögessünk sima vízzel vagy
használjunk rágógumit.
Keresztbe tett lábbal ülés.
Sokáig úgy vélték, hogy keresztbe tett lábakkal ülni egészségtelen, mivel károsítja az ereket. A közelmúltban végzett tudományos vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ez a testtartás mégsem jelent olyan egészségügyi kockázatot, mint azt korábban gondolták. Ettől függetlenül persze jobban tesszük, ha nem maradunk túl sokáig ebben a pózban, ám pár perc keresztbe tett lábbal ülés még nem jelenthet problémát.
Számítógépen végzett munka.
Nincs olyan ember, aki ne hallotta volna valaha a szüleitől, hogy ne üljön túl sokat a számítógép előtt, mert tönkre mennek a szemei. Bár természetesen a hosszú számítógépes munka valóban szemfáradtságot okozhat, ez azonban a modern tudományos vizsgálatok szerint nincs összefüggésben a miópiával, vagyis a rövidlátás jelenségével. A kellemetlen tünetek elkerülése végett azonban érdemes levenni a monitorunk fényerejét és rendszeres szüneteket tartani munka közben, hogy egy kicsit pihentetni tudjuk a szemünket.
Kormányfogás vezetés közben.
Bár az első lecke, amit megtanítanak nekünk az autósiskolában az a kormánykerék 10 és 2 óránál történő fogása, ez azonban a szakértők szerint egy igen veszélyes téveszme, ami sok bajt okozhat, ha váratlan akadállyal találjuk magunkat szembe. A témában jártas emberek ezért a 9 és 3 óra irányt tartják optimális kormányfogásnak, mely nagy sebességnél is biztonságos irányváltást eredményezhet, ráadásul így a kezeink is távolabb helyezkednek el a kormányban található légzsáktól, amivel egy esetleges baleset alkalmával elkerülhetjük a kellemetlen sérüléseket.
Forrás: liked.hu
