Az ellenzéki előválasztás nem forgatta fel a pártok erőviszonyait, de történtek kisebb, statisztikai értelemben mérsékeltnek mondható változások, ez derül ki a ZRI Závecz Research Intézet október közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából.
E szerint továbbra is a kormánypárt a legerősebb, a választókorú népesség 34 százaléka támogatja, egy hajszállal - 1 százalékponttal - kevesebben, mint egy hónappal korábban. Időközben valamelyest javultak a DK, az MSZP, és a Párbeszéd pozíciói, némileg gyengültek a Jobbiké.
- A Demokratikus Koalíciónak 11-ről 13 százalékra bővült a támogatottsága.
- A Jobbik tábora most 11 százalékos, egy kicsivel, 1 százalékponttal kisebb, mint szeptemberben.
- Az MSZP-nek minimálisan, 5-ről 6 százalékra emelkedett a támogatottsága az elmúlt egy hónapban.
- A Momentum maradt 4, az LMP 2 százalékon.
- A Párbeszéd 1-ről 2 százalékra bővítette táborát, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt továbbra is 1-1 százalékos.
- A pártnélküliek aránya 25 százalék.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll 19, a harmadikon a Jobbik, 14 százalékkal. Az MSZP 7 százalékos az aktív választók körében, a Momentum 4 százalékos. A Párbeszéd a biztos szavazók csoportjában 3 százalékon áll, az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékon.
A kutatás szerint a két politikai tömböt kibillentette egyensúlyi helyzetéből az ellenzéki előválasztás.
A ZRI Závecz Research Intézet elemzésében rámutat, az idei évben mindvégig 1-2 százalékpontos előnye volt az ellenzéknek, amelyet - figyelembe véve a statisztika szabályait - döntetlennek, lényegében azonos támogatottságnak neveztek.
Ebben a hónapban viszont érzékelhető, 4 százalékpontos előnye lett az ellenzéki pártok közös listájának.
Szeptemberben a választókorú népesség 38 százaléka támogatta az ellenzéket, ezúttal 39 százalék. A kormánypártok a múlt hónapban 37 százalékon álltak, most 35 százalék sorakozott fel mögéjük.
A lakóhely típusa és az iskolai végzettség az a két szociológiai tényező, amelyek leginkább meghatározzák az erőviszonyokat. A fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja. A megyeszékhelyek kategóriájában jelenleg 43-33-ra vezet az ellenzék, a többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz-KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll. A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékukkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól.
Az alapfokú végzettségűek, valamint a szakmunkás képzettségűek csoportjaiban szoros a verseny a két politikai tömb között, a Fidesz 39 illetve 37 százalékos, az ellenzék 36 illetve 38. Az érettségizetteknél az ellenzék vezet 40-33-ra, a diplomásoknál még inkább: 44-30-ra.
Mivel a kormánypárti szavazóknak valamivel nagyobb az aktivitása, mint az ellenzékieké (60%-56%), ezért a választáson részvételüket biztosra ígérő és már elköteleződött szavazók csoportjában kiélezett a versengés: az ellenzék 50, a kormánypártok 48 százalékot érnek el.
Szeptemberben még valamivel optimistábbak voltak a kormánypárti szavazók, mint az ellenzék hívei (97%-92%), októberre reményeik lényegében azonosak lettek: a Fidesz-KDNP támogatóinak 96, az ellenzékiek 95 százaléka hisz a győzelemben.
