A március 21-én kezdődő héten a kormánypártok listáját a választókorú népesség 39 százaléka támogatta, a hatpárti ellenzéki szövetségét 36 százalék, versenyük tehát szoros.
A Mi Hazánk ebben a körben 3 százalékot ért el, a Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékot - derül ki a ZRI Závecz Research felméréséből, amely az utolsó az április 3-ai országgyűlési választás előtt.
A pártnélküliek aránya 19 százalék volt.
A biztos részvételt ígérők és a listák közül is választani tudók körében a múlt héten 50 százalékon állt a Fidesz-KDNP, 46 százalékon az ellenzék, míg a Mi Hazánk 3, a Kétfarkú Kutya Párt 1 százalékon.
A Závecz Research megjegyzi, hogy a választás várható eredményének kalkulálásához fontos ismerni az aktuális erőviszonyokat, de az utolsó héten két választásszociológiai történésnek nagy és kiszámíthatatlan hatása lehet. Az egyik a mozgósítási kampány sikeressége, a másik pedig azon választópolgárok döntése, akik ugyan aktívak, de csak az utolsó napokban határozzák el magukat valamelyik politikai erő mellett.
A mozgósításról
A Fidesz-KDNP táborában 1,9 millióan ígérik, hogy bizonyosan ott lesznek április 3-án a szavazóhelyiségekben, az ellenzéki oldalon 1,7 millió a biztos résztvevők száma, olvasható a kutatás összefoglalójában. Az aktivizálandó párthívek egy része hajlik arra, hogy részt vegyen a választáson: a kormánypártiak körében még 1 millióan valószínűsítik azt, az ellenzékiek közül nagyjából 900 ezren. Aktivizálásuk valószínűleg nem lesz nehéz, az üzenetek és még inkább a két oldal logisztikai felkészültsége révén óriási többségük ott lesz az urnáknál. Ugyanakkor a mozgósítási kampány intenzitásának akár kis különbségei is - különösen a szorosnak tűnő választókerületekben - mandátumokat hozhatnak-vihetnek.
Jóval nagyobb kihívás a pártok számára a mérsékelten vagy erőteljesen passzív támogatóik "felrázása", annak érdekében, hogy szimpatizánsból tényleges szavazóvá váljanak. A Fidesz-KDNP-nek 100-150 ezer passzív támogatóját kellene intenzív kampánnyal megmozdítania, az ellenzéknek 200-250 ezret, utóbbira tehát nagyobb feladat hárul.
Az aktív bizonytalanokról
A választókorú népesség 8 százaléka - több mint 600 ezer választópolgár - jelezte, hogy biztosan vagy valószínűleg elmegy szavazni, de még nincsen preferált pártszövetsége.
Lényeges, hogy az ország helyzetét ők inkább rossznak (62 százalékuk), mint jónak tartják (18 százalékuk). Ennek alapján úgy fest, hogy sokkal inkább az ellenzék esélyei jobbak ebben a körben. A hezitáló választók döntését ugyanakkor az is befolyásolhatja, hogy milyen esélyeket adnak az egyes szereplőknek. Ha végül az általuk feltételezett győztesre voksolnának, az valamivel inkább a Fidesz javára válhatna: 25 százalékuk a kormánypártot látja nyerésre esélyesebbnek, és csak 12 százalék az ellenzéki egységet. Az aktív bizonytalanok szűk kétharmada (63 százaléka) viszont nem érzékeli az esélyeket, így várhatóan a már említett helyzetértékelés vagy a kampány más tartalmi, hangulati elemei késztetik majd állásfoglalásra, már e közvélemény-kutatást követően.
A ZRI Závecz Research nem készít választási előrejelzést, a pártpolitikai erőviszonyokról április 3-át megelőzően ez az utolsó közleménye. A lapunk megrendelésére készített Závecz-kutatás eredményeit ugyanakkor a hét hátralévő részében még közöljük.
Módszertan
Az adatfelvétel ideje: 2022. március 21-27. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár lakosságát képviselik, annak reprezentatív mintáját adják. Az 1000 főt személyes megkeresést követően kérdeztük meg. Kiválasztásuk az ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel, teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
