A korrupciós botrányokba keveredett Jakob Zuma még 2018 februárjában mondott le pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nyomására, igaz, ha ezt nem teszi meg, valószínűleg akkor is leváltották volna. A volt elnök ezzel együtt tagadja az ellene felhozott vádakat, és azért került börtönbe csütörtökön tizenöt hónapra, mert nem volt hajlandó megjelenni a korrupciós ügyeit vizsgáló bizottság meghallgatásán.
Az MTI hírügynökségi forrásokra hivatkozva azt írja, a zavargások eddig KwaZulu-Natal tartományra korlátozódtak, azaz Jacob Zuma szűkebb hazájára. A tartományban legalább huszonöt teherautót gyújtottak fel az exelnök szabadlábra helyezését követelve. A dél-afrikai hírszerzési ügynökség most azonban azt közölte, hogy hatvankét embert vettek őrizetbe az erőszakos tiltakozó akciókkal kapcsolatban KwaZulu-Natal és Gauteng tartományokban. Ez utóbbi tartományban található Johannesburg is, a Dél-Afrikai Köztársaság gazdasági központja.
A rendőrség szerint bűnözők akarnak hasznot húzni a tiltakozási hullámból tolvajlással és károkozással.
Jacob Zuma utódja, Cyril Ramaphosa igyekezett visszaállítani a párt korrupciós botrányoktól megtépázott jó hírét, egyúttal a befektetők Dél-Afrikába vetett bizalmát, és határozottabb fellépést ígért a korrupció ellen, ám ezzel saját pártján belül került konfliktusba. A 79 éves Zuma fellebbezést nyújtott be az alkotmánybíróságon a letöltendő szabadságvesztést kiszabó ítélet ellen, részben törékeny egészségére és a koronavírus-fertőzés veszélyére hivatkozva. A meghallgatás az ügyben hétfőn lesz.