Az amerikai kormányzaton belül előkészületek zajlanak arra, hogy a Globális Magnyitszkij-törvény (Global Magnitsky Act) alapján szankcionálják Orbán Viktor magyar miniszterelnök barátját, Mészáros Lőrincet - írja az Átlátszó a Wall Street Journallel közösen elkészített cikkében.
A lap budapesti és washingtoni források alapján azt állítja, hogy a szóban forgó szankciók amerikai beutazási tilalmat és az Egyesült Államokban tartott vagyonelemek befagyasztását jelentenék Magyarország egyik leggazdagabb - a száz leggazdagabb magyart felsoroló listán az előkelő második helyen álló - vállalkozója számára, akinek becsült vagyona majdnem 300 milliárd forint.
Ráadásul, a szankciókat előkészítő kormányzati illetékesek látókörében van még Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is. Az Átlátszó megkereste mindhárom szereplőt, ám cikkük megjelenéséig egyikük sem reagált a portál kérdéseire.
Ugyanakkor Donald Trump kormánya igyekszik jó kapcsolatot kialakítani az Orbán-kabinettel és felhagyott az Obama-kormányzat kritikus hozzáállásával: magyar idő szerint hétfő este nyolckor Trump a Fehér Házban fogadta a magyar miniszterelnököt. Emiatt vélhetően nem menne át a Fehér Házon a Mészáros elleni szankciók terve, ám az, hogy erre mutató előkészületek folynak az amerikai kormányzatban, azt mutatja, hogy egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korruptsága ellen. Jövőre ráadásul elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, és egy új elnök akár fordulatot is hozhat ebben a kérdésben - jegyzi meg a cikk.
Trump három dolgot tud Magyarországról, és nem is érdekli több
Siker, de a befektetett energiához képest elég kicsi, hogy az amerikai elnök fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Trump pedig megkapta, amit igazán szeret.
Figyelemre méltó, hogy annak többen is nyíltan hangot adtak, hogy ellenzik Washington közeledését Orbánhoz: előbb négy szenátor kérte arra Trumpot, hogy hozza szóba a találkozón a magyar demokrácia állapotát, majd kilenc kongresszusi képviselő is arra szólította fel az elnököt, hogy ne fogadja Orbánt. Fontos, hogy a szenátorok között volt a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke, James E. Risch is, azaz nem lehet egyszerűen a demokraták pártpolitikai érdekeire fogni az Orbán-ellenes megnyilatkozásokat.
Az amerikai elnök egyébként annak ellenére törekszik jó kapcsolatra Orbánnal, hogy az amerikai kormányzatban sokan aggódnak amiatt, jó irányba viszi-e Magyarországot a Fidesz-kormány. Aggódnak amiatt, hogy a kormány nyíltan jó kapcsolatra törekszik Kínával és Oroszországgal. A nyugtalanságot erősíti, hogy a védelmi együttműködési megállapodást már ugyan aláírta a kormány, de az még nem ment át a magyar parlamenten - miközben az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Budapestre költözésére nagyon hamar sikerült rábólintania a törvényhozásnak. Továbbá a CEU helyzete sem Washington elképzelése szerint alakult, hiszen az egyetem szervezi a bécsi költözést és az Ukrajnával való viszonyt sem rendezte még Budapest.
Az Átlátszó úgy értesült, David Cornstein az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének személyesen is fontos szerepe volt a hétfői Trump-Orbán találkozó megszervezésében. A nagykövet a közelmúltban hosszabb időt töltött Donald Trump floridai nyaraló-klubjában, ahol golfozás közben személyesen egyeztetett az elnökkel az Orbán-látogatásról.
Orbán különben tud arról, hogy Mészáros ellen szankciókat fontolgat az Egyesült Államok kormányzata. Ezt a miniszterelnökhöz közel álló két közel álló forrás is megerősítette.
Egyikük úgy fogalmazott: ha valóban szankciókat vetnének ki a miniszterelnök szövetségesére, akkor a két ország egyértelműen távolabb kerülne egymástól, pedig Washington épp közeledni próbál Budapesthez. Ugyanakkor más amerikai kormányzati illetékesek szerint viszont Orbán eddig sem engedett semmiben az Egyesült Államoknak, így nagy kárt a Mészárosra kivetett szankciók sem okoznának.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint Mészáros nem korrupt, a szankciókat pedig az amerikai kormányzat és a Kongresszus liberális tagjai erőltetik, akik egy olyan konzervatív-nacionalista vezető hírnevét akarják ezzel csorbítani, akinek elvei épp egyre népszerűbbek.
Hogyan lehetne valakit szankciókkal sújtani, aki semmi rosszat nem követett el?
- válaszolta Kovács a témában feltett kérdésre.
A beutazási tilalom kiszabása az amerikai külügyminisztérium hatásköre, a vagyonbefagyasztás pedig a pénzügyminisztériumhoz tartozik amióta a 2017-es elnöki rendelet hozzájuk delegálja ezeket a feladatokat. Az ügyben feltett kérdésre az amerikai pénzügyminisztérium egy szóvivője úgy válaszolt: a minisztérium "nem jelzi előre a szankciókat, illetve nem kommentál a jövőben várható lépéseket."
Mészáros, Tiborcz és Rogán ügyeiről még az Obama-kormányzat utolsó időszakában kezdtek információkat gyűjteni az amerikai kormányzati korrupcióellenes hivatalok, és ők készítették elő az esetleges szankciókat.
Azóta azonban még erősebb fegyver van az amerikai kormány kezében a korrupció és az emberijog-sértések elleni harcra: a Globális Magnyitszkij-törvény. Ez nem más, mint az eredeti, csupán Oroszországra vonatkozó Magnyitszkij-törvény kibővítése, amely az Egyesült Államokban 2016 utolsó napjaiban lépett életbe. Egy évvel később Donald Trump egy elnöki rendelettel tovább szigorította a törvényt, amelynek alapján olyan külföldi személyeket lehet beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtani, akik korruptak vagy emberijog-sértéseket követtek el.
Az Átlátszó információi szerint Mészáros Lőrinc ellen már az új szabályozás, a Globális Magnitszkij-törvény alapján készítették elő a szankciókat.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (j) és Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2019. május 13-án. (MTI/Koszticsák Szilárd)
