Múlt pénteken kapták meg a háziorvosok a tájékoztatót, csütörtökön egy részük már oltja is a legidősebb betegeit. Milyen visszajelzések érkeztek a háziorvosoktól?
A rövidre szabott határidő ellenére bámulatos a háziorvosi rendszer reagálása. Szabolcs-Szatmár Bereg megye kollegiális vezetője is vagyok, több videóértekezleten egyeztettünk a kollégákkal, de országosan is látom, mindenhonnan az a visszajelzés, hogy nagyon aktívak a háziorvosok. Kilencven százalékuk jelzett vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megkeresésére. 75-80 százalékuk jelzett vissza úgy, hogy élni szeretne a rendelői oltás lehetőséggel, és várják, hogy bekapcsolódjanak az oltási programba. A Moderna-szállítmány elégtelen mennyisége miatt az első körben csak kevesen tehetik ezt meg, de ígéretünk van arra, hogy minden háziorvosnak, a Moderna-szállítmányok függvényében, lehetőséget biztosítanak arra, hogy olthasson, akár a jövő héten. És akik nem kaphattak most Modernát, azoknak is lehetőségük van arra, hogy hat idős páciensük oltását megszervezzék az oltóközpontokba. Ezt a háziorvosok szinte 100 százalékban igyekeznek kihasználni, nagyon nagy az aktivitás. A megyei oltási munkacsoport tagjaként azt is látom, hogy folyamatosan jelentkeznek a kollégák, szépen telnek az előjegyzési időpontok. Nagy számú idős beteg kapja meg a következő napokban az oltást.
Azok a háziorvosok, akik nem jelentkeztek, vagy nemet mondtak, milyen okból tették ezt?
Volt olyan, akit nem ért el a levél. Az is gondot okozott, hogy nem mindenkinek volt egyértelmű, melyik csatornán kell visszajelezni, merthogy többet is megadtak. A hétfő délután 5 órás határidő után csúsztak még be jelentkezések. Inkább adminisztratív malőrnek tartom, hogy valaki nem tartotta a határidőt. Egy viszonylag idős orvospopulációról van szó, a technika nem sajátja mindenkinek. A nem jelentkezettek arányát tudjuk be annak, hogy jellemzően technikai problémák állnak a háttérben, nem a nem-akarás.
Vannak olyan háziorvosok, akik nem akarnak részt venni az oltásban?
20-25 százalék jelzett vissza úgy, hogy személyes oknál fogva nem tud részt venni az oltás első körében, de valóban volt olyan is, aki jelezte, hogy nem akar. De közelítsük meg máshonnan: a háziorvosok 75-80 százaléka nagyon szeretné oltani a betegeit.
Mondhatja egy háziorvos, hogy nem akar oltani?
Igen, mondhatja, és ez nem von szankciót maga után. A pénteken megérkezett levél az önkéntes részvételre való felhívás volt. Ennél fogva, igen, dönthet úgy a háziorvos, hogy nem vesz részt ebben az oltási folyamatban, de elenyésző ezen orvosok száma. A kollégák túlnyomó többsége aktív és lelkes, és ezt nagyon jó látni.
A NEAK mi alapján küldött listát a háziorvosi praxisoknak?
Minden praxis kapott értesítőt. Ezen kívül egy belső rendszeren keresztül, amin jelentjük a NEAK-nak a havi tevékenységünket, és amin keresztül kommunikál velünk a NEAK, kaptunk egy Excel-táblát, amely minden praxis 80 év feletti, oltásra regisztrált betegeinek listáját tartalmazta. E listák alapján kezdték megkeresni a háziorvosok a betegeiket, erről kellett jelentést tenniük hétfő délutánig. Pontosabban arról, hogy a rendelőben oltanak-e, és hogy küldenek-e beteget a kórházi oltóközpontba.
A Moderna-vakcinákat mi alapján osztották szét az 1080 háziorvos között?
Minden megyében a megyei védelmi bizottság mellett működő oltási munkacsoport döntött erről. Többnyire egyszerű rendezőelv volt: a háziorvosokhoz hány beteg regisztrált be. E lista alapján allokálták az oltásokat a megyék között. Szabolcsban összesen 10 ampullát osztanak szét, mert kevesebben regisztráltak, mint Budapesten, ahol így nagyobb az oltó háziorvosok aránya, legalábbis az első körben.
A háziorvosokat az alapján választották ki, hogy kinek van a legtöbb, oltásra regisztrált betege.
Volt arról előzetes jelzés, hogy bevonják a háziorvosokat, vagy derült égből villámcsapásként érte őket a múlt pénteki jelzés?
Annyira nem volt meglepetés az, hogy ez az oltási kör következik. Volt már arról szó korábban, hogy a háziorvosoknál is lesz lehetőség az oltás felvételére. Tudtunk arról, hogy az egészségügyi dolgozók és a szociális otthonok oltása a végéhez közeledik, és kézenfekvő volt, hogy a lakossági oltásokra fordulunk rá. Azzal kapcsolatban is volt információ, hogy a 89 év feletti betegeket a háziorvosok vakcinálják majd. Tehát meglepetésnek nem nevezném, bár az, hogy a háziorvosok péntek délután még ellenőrizzék a belső e-mailjüket, hogy érkezett-e tájékoztató a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, annyira nem volt elvárható.
Tudnak-e bármit arról, hogy mi lesz az első kör után? Van-e információjuk arról, hogy a háziorvosoknak milyen szerepük lesz az oltási tervben?
Az oltási munkacsoportokban, a kollegiális vezetőkön keresztül azt az információt adják, hogy tartsák fenn az aktivitást a háziorvosok, és mérjék fel az oltási hajlandóságot. Ígéret van arra is - nyilván a Moderna-szállítmányok függvényében -, hogy minden jelentkező háziorvosnak lehetősége lesz a rendelőjében egy ampullával tíz embert beoltani. Ez valószínűleg már a jövő héten megtörténhet. Megérkezett az országba az orosz vakcina, és szó van az oltóanyag-paletta további bővítéséről is. A Moderna és a Pfizer vakcinájától eltérő oltóanyagok olyanok, amelyek különösebb pátyolgatást nem igényelnek, a háziorvosi körzetekben is nyugodt szívvel akár tömeges oltást is lehet velük szervezni.
A háziorvosok mekkora részt tudnak vállalni a tömeges oltásból? (Az interjú készítése után szivárgott ki a tömeges oltási terv, ez alapján a háziorvosi rendelők naponta 250 ezer embert oltanának, praxisonként húszat - a szerk.)
Viszonylag nagy szerep hárul majd rájuk. Ez sem annyira meglepő, mert eddig mindegyik tömeges vakcináció - például az influenzaoltás - a háziorvosi rendszeren keresztül zajlott. Nagy könnyebbség lesz, hogy a már megszervezett szakrendelői és kórházi oltópontok jelentős terhet vesznek le a háziorvosi praxisokról. Megoszlanak a szakmai vélemények arról, hogy a háziorvosi rendelőkben kell-e oltani, a jövő zenéje, hogyan alakul ez ki. A mostani, első körös oltási tapasztalatok függvénye is, hogy hogyan sikerül a Moderna-ampullákat beadni. Azt tudni kell, hogy az oltás jelentős adminisztrációval jár, kérdés, hogy ezt hogyan ugorják meg a praxisok.
A koronavírus elleni oltás más infrastruktúrát igényel, mint az influenza elleni. Eleve fél órát várakoztatni kell a beoltottakat az esetleges súlyosabb mellékhatások miatt.
Igen, de az influenzaoltásnál sem feltétlenül engedjük el azonnal a beteget. Úgy gondolom, meg lehet szervezni, hogy szépen ütemezve érkezzenek és menjenek az emberek. Ráadásul csak a Modernánál és a Pfizernél van félórás várakoztatás, a többi oltóanyagnál nincs erről szó.
Bármelyik rendelő alkalmas a feladatra?
Nyilván nem könnyű feladat ezt megszervezni. A hivatalos álláspont az, hogy minden rendelőt kijelöltek oltópontként. A határozat alapján minden rendelő alkalmas, de tény, hogy többeknél nagy szervezést igényel például az, hogy ahol több orvos praktizál, hogyan váltsák egymást. Ez okoz nehézséget, de a fokozottabb adminisztráció miatt a koronavírus-vakcinát amúgy sem tudjuk rendelési időben beadni tömegesen, mindenképp elkülönített időpontban kell ezt megszervezniük az orvosoknak. Ezért is fogalmazódott meg több szakmai vezetőben, hogy a közös oltópont segíthet a helyzeten. Ha van egy központi ügyeleti rendelő, akkor oda tudnak menni a betegek, oda beforoghatnak az orvosok, és részt tudnak venni akár a saját, akár a kollégáik betegeinek oltásában.
Az adminisztráció mennyire lassítja az oltási procedúrát?
Nyilatkozat van a betegnek az olthatóságról (milyen betegsége van, milyen gyógyszert szed és így tovább), és ezt akkor is kötelező kitölteni, ha a háziorvos tudja a válaszokat, hiszen ismeri a betegét. Ezenkívül adatvédelmi nyilatkozat is van, és az is lassíthatja a procedúrát, hogy nem a háziorvosi rendszerben kell rögzíteni az oltásokat, hanem az EESZT megadott felületén. Tehát egy másik adminisztrációs felület használatát kell megtanulni, bár ez nem akkora feladat. Az első kör arra is jó lesz, hogy kitapasztalják az orvosok ezeket a gyakorlati feladatokat.
