Egy friss tanulmány alapján ősi rokonainkat és a nagy testű állatokat is segítették az afrikai kivándorlásban az Arab-félsziget éghajlatváltozásai - írja az MTI. A kutatók nagyjából egy évtizeddel ezelőttig szinte semmit sem tudtak arról, hogy a régió milyen szerepet töltött be a homininák történetében, az utóbbi időkben azonban egyre több izgalmas leletet találnak a térségben.
A friss eredmények alapján az Arab-félsziget egyfajta migrációs híd volt Afrika és Eurázsia között.
Michael Petraglia, a Max Planck Intézet munkatársa szerint a szakértők eddig keveset vizsgálták, hogy a területnek milyen szerepe volt a homininák vándorlásában. A szakemberek azt követően kezdték el tanulmányozni a régiót, hogy a műholdas felvételek prehisztorikus tavak nyomait fedték fel a ma már száraz területen.
![Volt idő, amikor zöldbe borult az Arab-félsziget 1](https://hirekmindenkinek.com/images/2022-10-13/296267-133087-1665634444-257396-779790-1630640404-yh5baeaaaaalaaaaaabaaeaaaibraa7.jpg)
Az elmúlt tíz évben végzett ásatások során különböző időszakokból származó, legkorábban 400 ezer éves kőeszközöket találtak. Az ősi tavak üledékmintáinak, valamint vízilovak és egyéb állatok maradványainak elemzése azt mutatta, hogy a régió a távoli múltban a csapadékmennyiség növekedése miatt időről időre kizöldült, és tavak, valamint füves vidékek jelentek meg rajta. A kellemes klímájú periódusokban korai rokonaink és az állatok is átvándoroltak az Arab-félszigetre Afrika északkeleti részéről.
"A legelőkkel és szavannákkal körülölelt, csörgedező folyók és tavak vonzhatták az állatokat és velük együtt a vadakat hajszoló korai embereket is" - mondta Petraglia. A szakember szerint a vízilovaknak egész évben elérhető, több méter mély víztömegre van szükségük az életben maradáshoz. Az egyéb állatok, köztük struccok és antilopok maradványai arról árulkodnak, hogy a térség szoros biológiai kapcsolatban állt Afrika északkeleti részével.
Rick Potts, a Smithsonian Természettudományi Múzeumának paleoantropológusa a tanulmányt kommentálva elmondta, a kutatók 400 ezer évre visszamenőleg ötvözték a régészeti és éghajlati adatokat, ezzel igazolva, hogy a korai homininák időszakos jelenléte az Arab-félszigeten összhangban volt a klimatikus változásaival.