Visszakapja szfinxeit és eredeti arcát a MTA főépülete és könyvtára

A lassan kétszázadik születésnapját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiának az 1825-27-es országgyűlésen való megalapítása után négy évtizeden át nem volt saját székháza, hiszen a Lánchíd pesti hídfőjénél álló otthonuk ünnepélyes megnyitójára csak 1865. december 11-én kerülhetett sor.

A Friedrich August Stüler által megálmodott, historizáló neoreneszánsz palota - aminek kivitelezését a kor két ismert hazai tervezője, Szkalnitzky Antal, illetve Ybl Miklós irányította - megszületése nem volt egyszerű, hiszen a rendszerváltás után előkerült, hosszú időn át eltűntnek hitt tervlapokon jól látható, hogy az építészek egymástól igen távol álló, különböző méretű épületekben gondolkodtak, a viharos évek után azonban végül mégis egy igazi, azonnal jelképpé váló óriás jelent meg a Duna partján.

Az akkor Bécsben őrzött Esterházy-gyűjtemény befogadását egyik elsőszámú céljának tekintő palota tele van az utcáról észrevehetetlen részletekkel - ezek közül talán a legmeglepőbbek a harmadik emeleti, felülvilágítós terek, ahol 1865-től 1905-ig a festmények, majd 1907-től a második világháború kitörésének évéig a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának kiállítása kapott helyet.

A homlokzatok, illetve a csodás teremsorok arca az átadás óta eltelt közel százhatvan évben természetesen megváltozott: a Széchenyi István tér felé néző főhomlokzat tetejéről eltűntek például a kiugró középrészen ülő szfinxek, a második emeleti teremsort pedig a második világháborúban elszenvedett sérülések után jóval egyszerűbb arccal, kariatidák nélkül állították helyre, a különböző szinteken lévő tereket pedig pedig Csánk Elemér tervei szerint 1950-1953 között építették át.

A helyét a Kádár-kor utolsó évtizedére kinövő Akadémiai Könyvtár végül a palotával egyidőben született MTA-bérházat (ép. Ybl Miklós, 1863-1864) is bekebelezte. Mányi István munkájaként (1985-1988) a főépület is megújult: a régi könyvtárak klubszobává váltak, a második emeleti termeket újratervezték, sőt, a kariatidák egy része is újra megjelent a homlokzaton. A rendszerváltás utáni években (1991-1994) a helyreállítás folytatódott, hiszen az eredeti díszítések megmaradt részletei segítségével az egykori képtárat is sikerült helyreállítani - írja Sisa József az MTA oldalán.

A ház arca még most, 2022-ben sem egyezik meg az átadáskori állapottal, a hatósági építési rendszerben március 18-án engedélyezésre beadott tervek szerint ez azonban rövidesen újra változni fog.

Galéria

ÉTDR

24huGaléria

Visszakapja szfinxeit és eredeti arcát a MTA főépülete és könyvtára

Visszakapja szfinxeit és eredeti arcát a MTA főépülete és könyvtára

1/4 ÉTDR

Fotó megosztása:

2/4 ÉTDR

A könyvtárrá vált bérház a rakpart felől.

Fotó megosztása:

3/4 ÉTDR

Fotó megosztása:

4/4 ÉTDR

Fotó megosztása:

Kapcsolódó cikkek

Csipkés csoda is lehetett volna a Magyar Tudományos Akadémia főépülete

feszl frigyes

Kiemelt beruházás lett az egykori diplomataház utódjának ügye

budavári önkormányzat

Ismeretlen Budapest: a griffek által őrzött Unger-ház

astoria

Egy éven belül újra régi fényében ragyoghat majd a főváros egyik legszebb háza

befektetési ingatlanpiac

A Nemzeti Múzeum mögött volt egykor az ország sportéletének központja

Festetics palota

Fotó megosztása:

A február 25-én elkészült tervcsomag engedélyezése, majd a kiviteli tervek létrejötte után akár már idén megkezdődhet a főépület és a könyvtárrá vált bérház helyreállítása, aminek a tervlapok szerint

• a különböző típusú mészkővel, illetve siklósi és bükkösdi márvánnyal burkolt felületek felújítása,
• új vörös kőpala tetőcserepek felhelyezése,
• az oromzaton ülő égetett kerámia épületszobrok, illetve kandeláberek helyreállítása,
• az 1870-es években készült fotókon még látható, a következő évtizedre azonban eltűnt oromzati szfinxek másolatának elhelyezése (ezek egy rejtett acélvázon, műkőből születnek majd meg),
• a festett fenyő nyílászárók és spaletták, valamint a tölgyfa kapu restaurálása, illetve a rossz állapotú nyílászárók az eredetivel megegyező arcú, gerébtokos ablakra való cseréje,
• a felülvilágítók eredeti acélszerkezetének megtartásával történő üvegcseréje

is részét képezi majd, sőt, néhány modern elemet is beépítenek, hiszen a terveken

• korszerű, hőszigetelt, napvédő üveg nyílászárók
• kerámiaprintelt, mintás üveg függönyfal,
• illetve kerámiaprintelt, csúszásgátlós, árnyékolóval felszerelt járható üvegfödém

is láthatók.

A két ütemben megvalósuló terveket segíti, hogy a kormány egy 2020. március 19-i rendeletével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé tette az épületegyüttes felújítását és bővítését, így a projekthez

• nincs szükség tervtanácsi véleményre,
• településképi bejelentési, illetve véleményezési eljárásra,
• sőt, építészeti-műszaki tervpályázati eljárást sem kellett lefolytatni,

a munkákkal pedig direktben bízhattak meg egy építészirodát, jócskán lerövidítve az engedélyezésre leadott tervek megszületésének idejét.

Az üggyel kapcsolatban felmerült kérdéseinket a Magyar Tudományos Akadémia sajtóosztályával is megosztottuk, amely válaszában még több részletre mutatott rá.

Az épületről - amelyet utoljára negyven éve újítottak fel - az MTA kijelentette: a III. emeleti kiállítótér és előadóterem

a teherbírást érintő problémák miatt 2017 júliusa óta le van zárva,

a felmérések, illetve épületdiagnosztikai vizsgálatok pedig rámutattak a rekonstrukció halaszthatatlanságára, így a ház nem egyszerűen csak elavult, de a további használat, illetve az értékek megmaradása érdekében minél gyorsabb felújításra van szükség.

Az Akadémia az épületegyüttes egyediségére, illetve a benne ellátott közfeladatokra tekintettel

számít a központi költségvetésből számító finanszírozásra, a tervezés során azonban saját pénzügyi forrásait is felhasználta, hogy a rekonstrukció minél korábban megkezdődhessen.

A munkákat három ütemben kívánják megvalósítani, ebből az első

• a homlokzati nyílászárók rekonstrukcióját,
• az épületgépészet korszerűsítését,
• a már említett szfinxek visszahelyezését,
• a díszterem épületgépészetének kialakítását,
• az akadálymentesítést,
• a tűzvédelem fejlesztését,
• illetve a művészeti gyűjtemények biztonságos tárolásának megoldását, így a harmadik szint teljes körű helyreállítását

jelenti majd.

Az MTA célja, hogy mindez 2025-re valósággá váljon, hiszen az 1825-ös alapítás, illetve a könyvtár 1826-os megszületésének kétszázadik évfordulóját már egy ehhez méltó állapotú székházban szeretnék megünnepelni. Az idén júliusra elkészülő kiviteli tervek

2023 első félévében indulhatnak el a megvalósulás felé, 2024 végére pedig ideális esetben véget is érnek majd, így az épületegyüttes a Széchenyi térrel párhuzamosan újulhatna meg.

A második és harmadik ütem a 2025-ös rendezvénysorozat után indulhat majd - ezek legfontosabb célja, hogy az intézmény nyisson a társadalom felé, illetve hogy a rendszeres árvizek ne okozzanak többé problémákat az épületben.

A megújuló energiaforrások bevonásával tervezett projekt folytatásának kulcselemei

• a székház, illetve a könyvtár épületének teljes összekapcsolása,
• a ma még kihasználatlan terek bevonása, ezek akadálymentes elérhetőségének biztosítása,
• az utcaszint alatti bővítések,
• a gépészet teljes megújítása,
• illetve a belsőépítészeti és restaurálási munkák elvégzése.

A pontos részletek ezzel kapcsolatban még nem ismertek, hiszen a műszaki tartalom a források függvényében alakul majd ki.