Érdekes kérdésben fejtette ki nemrégiben Ruszin Zsolt adószakértő az álláspontját: azt mondja, ha egy katás egyéni vállalkozó nyugdíjas januárig visszamenőleg áttér az átalányadózásra, az visszakaphatja a január és augusztus között általa befizetett 200 ezer forint katát. Azért nyolc hónapra kaphatja vissza a havi 25 ezer forintos adót, mert szeptembertől már nem lehet nyugdíjasként katázni. (Megtehetné ezt a főállású katás is, csak neki ez nem éri meg, mert az átalányadó szinte biztosan nagyobb adóterhet jelent neki, mint amennyit a kata jelentett.)
Az adószakértó kalkulációja alapján a legfeljebb 2 millió forint alatti bevételű nyugdíjas járhat a legjobban. Azért, mert (az általános) 40 százalékos költségátalány mellett 2 millió forintig adómentes az árbevétel. Az átalányadózásra áttérő nyugdíjasnak ráadásul nincs havi bevallási kötelezettsége sem, és már ősszel hozzájuthat a 200 ezer forint kata-visszatérítéshez. A 200 ezer forinttal is számolva körülbelül 4,2 millió forintnyi éves bevételnél fogy el az adóelőny, amit a nyugdíjas realizálhat azzal, ha januártól visszamenőleg lép át az átalányadózásba a kata helyett.
A mellékállásúaknak is megfontolandó lehet a lépés, vagyis januárig visszamenőleg választani a kata helyett az átalányadózást, és visszaigényelni a katát (szintén 200 ezer forint lehet januártól augusztusig). Náluk annyi a különbség, hogy nekik 2 millió forint éves bevételig is pótolniuk kellene januárig visszamenőleg a nullás havi bevallásokat. Plusz számukra az adóelőny évi 2 716 845 forint bevételnél fogyna el, és mint az adószakértő felhívja rá a figyelmet, nekik számolniuk kell azzal is, hogy 2 millió forint felett már nem nullás bevallásokat kellene benyújtaniuk, hanem abba számokat kellene beleírni, amihez szakértelemre vagy könyvelőre lenne szükség - tette Hozzá Ruszin Zsolt.
Egy bökkenő van csak a fent leírtakkal. A NAV oldalán lévő kitöltési útmutató szerint az egyéni vállalkozói változásbejelentésben "Az átalányadózás választása a régi kata-alanyiság megszűnése miatt" címszó alatt a következő szöveg szerepel, ahol arról értekeznek, hogy aki a törvényi változás miatt szeptembertől nem katázhat, az választhatja az átalányadózást:
Átalányadózásának kezdő időpontja 2022. szeptember 1- je.
Vagyis ez alapján csak szeptembertől választhatják a katázók az átalányadózást. De akkor miért buzdít az adószakértő arra, hogy a nyugdíjasok és a mellékállásúak januárig visszamenőleg válasszák az átalányadózást, mert azzal jól járhatnak?
A vonatkozó jogszabályok alapján. Az új katatörvény átmeneti rendelkezésekről szóló részében ugyanis az szerepel, hogy aki az új kata választására nem jogosult, de 2022. augusztus 31-éig katázott, az az szja-törvény szerint választhatja az átalányadózást a 2022-es adóévre. Az szja-törvény szintén úgy fogalmaz, hogy adóévenként az adóév egészére lehet választani az átalányadózást. És azt is rögzíti,
- hogy az adóév az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani,
- valamint az adóév fő szabály szerint a naptári év.
Az adószakértő leszögezte, az átalányadózás kizárólag adóévre választható. A kata miatt tettek kivételt, hogy lehet évközi is a választás, de ettől még adóévre szól. Az adóév pedig naptári évet jelent.
Megkérdeztük az üggyel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumot és a NAV-ot is, mondják meg, végül is melyik időpont a mérvadó, a törvényben írt, vagy pedig a NAV-os útmutatóban jelzett, azonban sem választ, sem visszajelzést nem kaptunk eddig, többszöri kérésre sem.
