Borzasztóan kizsigereltek a játékosok, borzasztó terhelés alatt vannak. Úgy érzem az európai női kézilabdázás a határait súrolja, ami a női sportolók terhelhetőségét illeti. Gladiátorharccá vált. Eljutottunk arra a pontra, hogy eddig és ne tovább, különben baj lesz
- mondta Elek Gábor, az FTC-Rail Cargo Hungaria vezetőedzője 2018. május 28-án a Digi Sport vendégeként.
A Fradi edzője nincs egyedül a véleményével, a világ legjobb kézisei is ugyanezt szajkózzák már egy ideje. Az európai elit tagjai áprilisban külön kampányt is indítottak "Ne játsszatok a játékosokkal!" szlogennel, amelynek lényege, hogy az európai (EHF), és a világszövetség (IHF) is változtasson a versenynaptáron. A sportolók nem lustálkodni szeretnének, egyszerűen nem bírják a terhelést és féltik az egészségüket.
Van is ok a félelemre, erre Nora Mörk a legjobb példa, akit nyolc év alatt immár kilencedjére kell majd térdsérülés miatt műteni.
Nora Mörkre 9-12 hónapos kihagyás vár
A norvég kézisztár azt üzente, visszatér - de az kérdéses, hogy az olimpiára felépül-e.
Visszaút a pokolból
A norvég jobbátlövőt 2016-os érkezése előtt úgy harangozta be a Győri ETO, hogy "a legszűkebb világelit tagja" csatlakozik a csapathoz. És egyáltalán nem volt túlzás Kelecsényi Ernő, a klub akkori elnökének megjegyzése, Mörk egészen pazarul játszott ekkoriban, ráadásul
- a 2014-ben Európa-bajnok lett és a torna All Star-csapatába is bekerült;
- a 2015-ös Bajnokok Ligája négyes döntőjében is kivívta helyét a torna álomcsapatában (ekkor még a Larvik játékosa volt);
- majd világbajnoki címet szerzett Norvégiával 2015 decemberében.
Nem volt kérdéses tehát, hogy fantasztikus játékossal állapodott meg a győri klub, az egyetlen aggodalomra okot adó probléma Mörk térdével volt. Az átlövő iszonyatos mélységből jött vissza, 2011-ben, a Bajnokok Ligája döntőjében sérült meg súlyosan, ezután mindkét térdét műteni kellett. Nem oldódtak meg a problémái, ezért 2012-ben újabb beavatkozás következett, csak elvétve került pályára, majdnem két évig tartott a felépülése. Végül a 2013-as BL-döntőben térhetett csak vissza a Győri ETO ellen.
Nagyon mélyen voltam. Annyi nehézséget jelentett ez a sérülés, mintha a pokolban jártam volna. De büszke vagyok, hogy most újra játszhatok, büszke arra, hogy nem adtam fel
- idéz a Nemzeti Sport egy mára elérhetetlenné tett norvég interjút.
A pokol szó találó,
Mörköt két év alatt hatszor műtötték a térdei miatt, pedig ekkor még mindig csak 22 éves volt.
Ezek után valóságos csoda, hogy apránként úgy felépítette magát, hogy 2015-ben nem csak a sportág egyik nagyágyújának számított, hanem tolongtak érte a nagy csapatok. A norvég átlövőt a Győr szerződtette és a teljesítménye továbbra is kiemelkedő volt, 2017-ben vb-gólkirálynőként segítette ezüstéremhez Norvégiát, a legjobb átlövőnek választották, emellett magyar bajnokságot és BL-t nyert.
Aztán 2018. február 5-én Mörk térde megint bemondta az unalmast, ráadásul később porcleválása is volt, így aztán újra kés alá feküdt. Hosszú kihagyás várt rá újra, a győriek ezért kivárásra játszottak a szerződéshosszabbításával kapcsolatban. A norvég játékos ezt bizalmatlanságnak érezte és annyira rosszul esett neki, hogy inkább más csapat után nézett.
Így került a CSM-be, ahol első meccsén újra megsérült a térde és 28 éves kora ellenére könnyen lehet, hogy be kell fejeznie a profi kézilabdázást.
Nora Mörk visszavonulását sürgeti a térdprotézissel élő vb-ezüstérmes
Ha fájdalommentes életet szeretne élni a norvég kézilabdasztár, most kell befejeznie.
Egyedi eset vagy aggasztó előjel?
Mörk pályafutása valóban tele van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, és azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sportolók is emberek, így mindegyikük sérülékenysége változó.
- Például a teniszező Anna Kurnyikova - aki volt világranglista nyolcadik, párosban pedig világelső - a sok hátfájás és az állandó lábsérülések miatt 21 évesen vonult vissza.
- Vagy ott van Michael Owen, aki 22 évesen aranylabdás lett, pályafutása felét mégis az orvosi szobában töltötte, mert folyton megsérült.
Nem zárható ki, hogy Mörk esetében is arról van szó, hogy egyszerűen nem bírja a teste az élsportot.
Egy másik visszatérő kérdés lehet a pályák borítása is. Még a januári férfi világbajnokság sérüléshulláma kapcsán foglalkoztunk az úgynevezett Gerflor borítással, amely mindegyik IHF- és EHF versenyen (vébék, Eb-k, Bajnokok Ligája-döntő például) kötelezően előírt.
Itt egy lehetséges ok a kézi-vb sérüléshullámára
Csak a magyar csapatból négyen estek már ki, de az ellenfeleknél is feltűnően sok a sérülés. A jelenség túlmutat a küzdelem hevességén és a balszerencsén.
Ezen a talajon a játékosok cipője bizonyos talajfogásoknál, dinamikus irányváltásoknál - amelyek az egész sportág alapjait képzik - erősebben tapad a hagyományos borításokhoz képest. Az egyébként is térdet és bokát megerőltető kézilabda így nagyobb eséllyel szedi az áldozatait, legalábbis a számok és a sok panaszkodó sportoló ezt mutatja.
Ez az a talaj, amelynek kapcsán a Ferencváros játékosa, Szikora Melinda is kifakadt 2018 áprilisában, amikor megsérült.
Hány térdnek kell még elszakadnia (és egyéb sérülések) ahhoz, hogy észrevegyék, hogy ez a talaj nem alkalmas a sportolásra?!
- mondta a magyar kapus, akit akkor a Rosztov-Don elleni BL-negyeddöntő első lövése után le kellett cserélni.
Hogy ezek a tényezők mennyire játszanak közre, arról megoszlanak a vélemények, ami azonban tény, a kézilabdázókat keményen űzik. Nem ritka eset, hogy két-három naponta mérkőzése legyen a kluboknak, ráadásul a bőven 30-40 meccset hozó klubszezonok közé jönnek még a válogatottbeli szereplések.
Nem csoda, hogy egyik európai csapat sem vállalta a női klubvilágbajnokságot, a pocsék szervezés mellett más sem hiányzik a csapatoknak, mint néhány extra meccs - a férfimezőnyben ugyanakkor a Vardar, a Barcelona és a Kiel is elutazott a most zajló Super Globe-ra.
Az európai csapatok beintettek a női kézilabda klubvébéjének
Nem pont ilyen indulásra számítottak.
Nem csak a nőknél gond a hajszolás egyébként, a Telekom Veszprémnek a Bajnokok Ligája és a SEHA Liga miatt öt nap alatt három bajnokit kellett lejátszania idén augusztusban, ami brutális szám (Igaz, a veszprémieknél 19 játékos lépett pályára, és mindössze öt olyan akadt, aki mindegyik meccsen szerepelt). Ilyen igénybevétel mellett minden sportágban emelkedik a sérülések száma, egy olyan kontaktsportban, mint a kézilabda, ahol önmagában is nagy a terhelés, ez fokozottan igaz.
Nora Mörk talán egyedi, szerencsétlen eset, de az sem kizárt, hogy a körülmények sokat rontottak a helyzetén. Azt nem lehet kijelenteni, hogy a sűrű versenynaptár tette tönkre a karrierjét, de kifejezetten aggasztó előjele lehet annak, milyen következménye lehet a jelenlegi rendszernek. Ha valóban vissza kell vonulnia az újabb sérülése miatt, rengeteg értékes évet veszít a karrierjéből pénzügyi és szakmai szempontból is, nem beszélve a lélektani és egészségügyi megrázkódtatásról. Egyszer már felállt a padlóról, lehet, hogy másodjára is sikerülni fog, de nem mindenki Nora Mörk. Velük mi lesz majd? Kár lenne megvárni.
Kiemelt kép: Lukasz Laskowski/PressFocus/MB Media/Getty Images
