A vezérigazgató később visszaépíttette a Rómeó és Júlia díszletét, ahol a múlt pénteki előadás közben két színész súlyos balesetet szenvedett. Vidnyánszky csak egy belső és egy rendőrségi vizsgálatot emlegetett, munkavédelmi hatósági vizsgálatról nem volt szó, pedig annak elmulasztása jogsértésnek minősül.
Elbontatta, majd visszaépítette Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban azt a díszletet, ami múlt pénteken egy súlyos baleset helyszíne volt, derül ki a vezérigazgató Magyar Nemzetnek adott interjújából. Az Index szerint a beszélgetésben Vidnyánszky két vizsgálatot, egy belsőt és egy rendőrségit emleget, holott a területileg illetékes munkavédelmi hatóságot minden ilyen súlyos baleset után azonnal értesíteni kell, melynek elmulasztása jogsértésnek minősül.
„Úgy igyekeztünk a vizsgálóbizottságot összeállítani, hogy mindenféle területről legyenek benne szakemberek, nyilván elsősorban a színházi műszakok képviselői. A héten felrakjuk a díszletet, már csak azért is, mivel egy rendőrségi vizsgálat is elkezdődött, aminek én személy szerint nagyon örülök. Ők is kérték a díszlet felépítését, és így a két vizsgálatot együtt meg lehet tartani. Felépítjük a díszletet, és modellezzük, hogy mi történt” – mondta a Magyar Nemzetnek a színházigazgató, aki nem tesz említést harmadik, vagyis munkavédelmi hatósági vizsgálatról.
Az Index arra is felhívja a figyelmet, hogy a ma kezdődő vizsgálat során a rendőrség már nem azt a helyszínt fésüli át, ahol múlt pénteken Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Rómeó és Júlia című előadás közben súlyosan megsérült, mivel a díszletet időközben lebontották, majd visszaépítették. Pedig a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet egyértelmű:
„A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak – telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen – haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak”, valamint „súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni”.
A lap megkérdezte a BRFK-t, hogy a baleset napján kaptak-e bejelentést a színházból, valamint a lebontott majd visszaépített díszletről, azaz a baleset helyszínéről is kérdezték a rendőrséget, akik azt válaszolták, hogy
„a Budapesti Rendőr-főkapitányságra nem érkezett bejelentés, a nyomozó hatóság a sajtóban megjelent hírek alapján hivatalból rendelt el nyomozást foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A szemlét a rendőrök így utólag tartották meg az addigra megváltoztatott helyszínen, illetve újabb szemle megtartására kerül sor a rekonstruált helyszínen. Az eljárás feladata rekonstruálni a történteket, tisztázni a körülményeket, valamint azt, hogy terhel-e valakit büntetőjogi felelősség.”
Vagyis a rendőrség nem láthatta az eredeti helyszínt, ám a vizsgálat során segítségükre lehet az elektronikus biztonsági, vagyonvédelmi és színházi ügyelői kamerarendszert, amelyet a színház üzemeltet az emberi élet, a testi épség és a vagyon védelmében. Ez a kamerarendszer segíthet az esetlegesen előforduló munkahelyi és egyéb balesetek körülményeinek kivizsgálásakor is.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a Nemzeti Színház 71 beltéri és 18 kültéri kamerát rendelt (amelyeket 12 monitoron keresztül figyelnek), összesen tehát 89 kamera figyeli az épületet, amelyek felvételeit hatósági megkeresésre rendelkezésre kell bocsájtani.
