Alapvető változások jönnek 2020-ban mind a lakossági, mind a vállalkozói pénzügyek intézésében. Januárban újfajta, egységes és egymással összevethető díjkimutatást kap mindenki, míg márciusban indul az azonnali fizetési rendszer, így a banki átutalások rögtön megjelennek a kedvezményezett számláján, amelyet nem csak a tizenhat vagy huszonnégy jegyből álló számsor, de az e-mail cím vagy
egy telefonszám is azonosíthat.
Legkésőbb év végétől az online kártyás vásárlásoknál is kötelező lesz a kétszintű ügyfél-azonosítás, a PSD2 szabályozásnak köszönhetően pedig új, a pénzügyek intézését megkönnyítő szolgáltatások jönnek. Az Erste szakértői összeszedték a legfontosabb változásokat, amik átalakítja a bankolást 2020-tól.
Jó dolog a Revolut, amíg nem kell futni a pénzünk után
A Revolut kedvező feltételeinek van árnyoldala, ami ugyan nem sok ügyfelet érint, de ha megtörténik a baj, akkor nem nagyon lehet mit tenni.
Itt a PAD: jönnek az egységesített költségkimutatások
Januárban mindenki újfajta díjkimutatást kap a bankjától, felsorolva, hogy augusztus 1. és december 31. között milyen költségeket számoltak fel neki a számlavezetésért, a bankkártyáért vagy netalán a netbankért és a mobilbankért. A kimutatás 2021-től már a teljes éves kiadásokat tartalmazza majd, most még - a bevezetés időpontja miatt - csonka időszakra szól az elszámolás. Azt, hogy milyen díjakat kell kimutatniuk a bankoknak az új elszámolásban, egy 2014-es uniós direktíva tartalmazza, amit 2018 augusztusában ültettek át a magyar jogba (ezért indul 2019 augusztusával az elszámolás). A fogalmak uniós szinten egységesek, vagyis így az európai bankok díjai összehasonlíthatóvá válnak egymással.
Azonnali fizetés: a készpénz alternatívája
Március 2. után nem kell készpénzt vinni, ha meg szeretnénk venni egy autót a hétvégén, vagy foglalóznánk, netán kifizetnénk egy lakást. A gyereknek is lehet szombat éjjel pénzt küldeni. Az azonnali fizetési rendszer bevezetésével a forintalapú banki átutalások az év minden napján, a nap 24 órájában 5 másodpercen belül megjelennek a kedvezményezett számláján. Sőt, még a számlaszámot sem kell megadni, elegendő lesz a kedvezményezett mobiltelefonszáma vagy az e-mail címe is (ha a számlatulajdonos hozzá rendelte a számlához), a rendszer abból is tudni fogja, hova kell küldeni a pénzt.
De még ennél is tovább mehetünk majd!
A rendszer biztosítja, hogy egy QR-kód leolvasásával is elindíthassuk az utalást, vagyis a piacon úgy fizethetünk a termelőnek egy kiló almáért, hogy a mobillal leolvassuk a kódot, ő pedig azonnal láthatja az értesítést, hogy megérkezett a számlájára a pénz. Jelenleg a rendszer tesztelése zajlik, bevezetése a 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Kétszintű azonosítás: már az online kártyás vásárlásoknál is
Az év végéig minden hazai bank kártyájánál nagyobb lesz a biztonság az online vásárláskor: a pénzintézeteknek legkésőbb 2020. december 31-ig kell bevezetniük az internetes kártyás fizetéseknél is a kétszintű azonosítást. Az internetes vásárlásoknál nem lesz már elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), a bankoknak még egy módon meg kell győződniük arról, hogy valóban az ügyfelük kívánja használni a bankkártyát: a gyakorlatban erre a célra - az utalásokhoz hasonlóan - a mobiltelefont használják a pénzintézetek.
A kétszintű azonosítás bevezetése csak Európában kötelező, a nem uniós webáruházakban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása, amit igyekeznek majd a legbiztonságosabb módon megtenni: ahol van lehetőség, alkalmazni fogják a kétszintű azonosítást, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.
Nyílt bankolás: kényelmesebb ügyintézés
Egyetlen helyről áttekinthető pénzügyeket, átlátható kimutatásokat és különleges pénzügyi ajánlatokat hozhat a nyílt bankolás a következő évben. A PSD2 szabályozás ugyan már 2019. szeptemberében hatályba lépett, megteremtve az úgynevezett nyílt bankolás lehetőségét, az új, kényelmi szolgáltatásokra azonban még várni kell. Jövőre azonban már számolhatunk a megjelenésükkel, így például azzal is, hogy mind több bank kínál majd olyan szolgáltatást, amik segítségével a máshol vezetett számlánkra is ránézhetünk a netbankból vagy a mobilbankból.
A további megoldások egy része egyfajta pénzügyi tervező vagy háztartási költségfigyelő alkalmazás lehet majd, míg más applikációk megkönnyítik egyes online vásárlások, például a parkolási- vagy autópályadíjak rendezését. Várhatóan lesznek olyan megoldások is, amelyek az ügyfél számlatörténetét, költési- és bankolási szokásait megismerve pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat, például
hitelt vagy számlavezetést ajánlanak számára.
A pénzintézeteknek már most biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlához való hozzáférésre: megismerhetik a számlaegyenleget, sőt akár a teljes számlatörténetet, de arra is lesz lehetőségük, hogy megbízásokat fogadjanak és kezeljenek. Az ügyfél döntése, hogy kivel oszt meg adatot, őt megkeresni pedig csak olyan szolgáltatók jogosultak, akik rendelkeznek a Magyar Nemzeti Bank engedélyével. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: az ügyfelek kezébe került a kulcs, ők adhatnak hozzáférést a bankszámla adataikhoz, a biztonság megőrzése érdekében érdemes különös gondossággal eljárni ez ügyben.
