A tudósok szerint nagyjából felére csökken az orrunkban kialakuló immunválasz a hideg beköszöntével. A megoldás pofonegyszerű, de sokan nem szeretik.
Mindenki tudja, hogy ha hidegre fordul az időjárás, sokkal többen betegszenek meg, mint az év többi részében. Pedig a nátha, az influenza és a megfázás kórokozói folyamatosan jelen vannak, mégis ilyenkor egyszerre kezd el köhögni, tüsszögni és szipogni mindenki. Úgy tűnik, hogy a tudósok hosszú kutatás után magyarázatot találhattak a jelenség mögött húzódó biológiai okra, ami az orrunkban keresendő, írja a CNN.
A tudományos megfigyelés alapján ugyanis a hideg levegő önmagában korlátozza a szaglószervünkben kialakuló immunválaszt, olvasható a The Journal of Allergy című folyóiratban kedden publikált tanulmányban. Eszerint ugyanis ha csupán 5 Celsius-fokkal csökken az orrunkban a hőmérséklet, már az is elpusztítja az ott található több milliárd vírus- és baktériumölő sejt közel felét.
Amint egy légúti vírus bejut az orrlyukba, az orr elülső része azonnal érzékeli a behatolót, jóval a szaglószerv többi része előtt. Az orrunkat bélelő sejtek rögtön elkezdenek magukról másolatokat gyártani, melyeket extracelluláris vezikuláknak (EV) neveznek. A csaliként működő EV-k célja a kártevők elpusztítása, melyek végül a váladékba épülve akkor távoznak a szervezetünkből, amikor kifújjuk az orrunkat.
A tanulmány szerint amikor tavaszias, nyárias idő van, az orr védelme jóval erősebb, mint amikor beköszönt a hideg. A hőmérséklet csökkenése miatt azonban akár 70 százalékkal is csökkenhet a receptorok száma a vezikulákon, ami alaposan visszafogja a teljesítményüket, vagyis a megtapadást a vírusok felszínén.
A tudósok szerint a megoldás pofonegyszerű: érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy melegen tartsuk a szaglószervünket. Erre tökéletes megoldás lehet a maszkviselés, ami nemcsak a vírusok belélegzésétől óv meg, hanem olyan, mintha egy jó meleg pulóvert viselnénk az orrunkon.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kísérleteket laboratóriumi körülmények között végezték emberi szövetek segítségével. Az eredmény megerősítéséhez szükséges in vivo, vagyis emberes vizsgálatok még hátra vannak.
