A kamucégeket és kamubiztosítottait célozta meg a kormány a járulékfizetés szigorításával, de telibe találta azokat is, akik tényleg csak napi néhány órát dolgoznak. A tavaly decemberben elfogadott új társadalombiztosítási törvény szerint ugyanis a havi járulékalap legalább a minimálbér 30 százaléka kell hogy legyen az idén júliustól.
Ezzel vége például a havi 350 forintos bérre bejelentett ügyvezetők olcsó biztosításának.
Viszont akik valóban csak napi 1-2 órát dolgoznak, több megbízónál, azoknál egészen furcsa helyzet állhat elő az új szabályozás miatt.
Most még akár évi ezer forintból is lehet valaki biztosított
Egyáltalán nem ritka, hogy egy egyébként nem működő kft. ügyvezetőjét havi 350 forintos bérre jelentik be, és így kreálnak neki társadalombiztosítást - mondta Ruszin Zsolt adószakértő. Így ugyanis jóval olcsóbban ússzák meg azt, hogy legyen érvényes egészségbiztosításuk, mintha a kötelező minimumot megfizetnék. Nem tilos ugyanis havi 350 forint fizetést adni, és ennyi fizetés után a kerekítési szabályok miatt csak évi ezer forint járulékot kell fizetni. Viszont biztosított lesz a "dolgozó", lesz érvényes tb-kártyája, és nem kell befizetnie a havi 7710 forintos egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot sem. Mert ha alig kimutathatóan is, de van járulékköteles jövedelme.
Ha innen nézzük, csak egyetérteni lehet a kormány döntésével, hogy legalább a minimálbér 30 százaléka legyen a havi minimális járulékalap. Ez azt jelenti, hogy az eddig évente ezer forinttal ellavírozó biztosítottaknak ezután legalább havi 8936 forintot kell leróniuk csak a járulékokra. Hacsak nem hajlandók inkább a havi 7710 forintos járulékot megfizetni.
Hasonlóan helyeselni tudunk akkor is, ha arra gondolunk, hogy még mindig vannak olyan vállalkozók, akiknél ugyan nyolc vagy több órában kell dolgozni, de csak 1-2 órára jelentik be az embereket. Ha legalább a minimálbér 30 százaléka a járulékalap, attól ugyan valószínűleg nem fognak teljesen jó útra térni, de a jelenleginél mégis kicsivel többet kell majd befizetniük a közös kasszába. Igaz, a dolgozók nem kerülnek sokkal jobb helyzetbe például a nyugdíj vagy a táppénz szempontjából.
Más kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik tényleg csak néhány órát dolgoznak, például egészségi állapotuk miatt, vagy akik néhány órás mellékállást vállalnak, mert főállásuk keresetéből nem jönnek ki.
Júliustól ki is zárhatják az ellátásból, aki nem fizeti a járulékot
A jogszabály szerint akinek nincs biztosítási jogviszonya, annak ahhoz, hogy jogosult legyen egészségügyi szolgáltatásra, az idén napi 257, illetve havi 7710 forint egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Eddig az is megkaphatta az ellátást, aki nem fizette a járulékot, az érvényben lévő jogszabály szerint azonban júliustól már nem kaphat ellátást, akinek háromhavinál több a járuléktartozása. Viszont ha elfogadják a parlament előtt lévő módosító javaslatot, akkor csak hathavi tartozás után érvénytelenítenék a tajszámot.
Talán nem kapnak nulla bért, de jól megdrágul a foglalkoztatásuk
Mivel minimális járulékalapot vezetnek be, ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkáltatónak kell júliustól legalább 48 300 forint után megfizetnie a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, plusz a szakképzési hozzájárulást, hanem a dolgozótól is legalább 48 300 forint után kell levonni az összevont 18,5 százalékos tb-járulékot.
Emiatt előállhatna az a helyzet is, hogy ha például valaki havi pár órában takarított eddig egy lépcsőházat, mondjuk bruttó 10 500 forintért, és kapott nettóban 6983 forintot, annak a nettó keresete júliustól nulla forint lenne. És ha öt lépcsőházban takarított, öt különböző megbízónak, akkor ötször nullát kapna.
A jelenlegi jogszabályban szerepel az is, hogy ha a havi jövedelem (esetünkben a 10 500 forint) nem éri el a havi minimális járulékalapot (a 48 300 forintot), akkor a foglalkoztató köteles megelőlegezni a dolgozó helyett a járulékalapnak megfelelő járulékot, és befizetni azt. De mivel nem azt írják, hogy a dolgozótól nem kell levonni a járulékot, így nem világos, hogy a nettó fizetése lenullázódhat-e, vagy sem.
A költségvetést megalapozó törvényjavaslatban található módosító javaslat szerint viszont már csak a havi jövedelem és a minimális járulékalap közötti különbségre kell a foglalkoztatónak megfizetnie a dolgozó helyett a járulékkülönbözetet. Itt sincs azonban konkrétan leírva, hogy a dolgozótól nem szabad levonni a különbözetre a járulékokat, bár valamivel egyértelműbben utal erre a megfogalmazás. Mi úgy számoltunk, hogy ha elfogadják a módosítást, akkor nem szabad majd levonni.
Mint látható, a minimális járulékalap bevezetésével a példában szereplő takarító bére ezentúl nem 12 495 forintba fog kerülni a munkáltatójának, hanem több mint a duplájába. Kérdés, így is megéri-e majd őt és a hasonlóan csak pár órában dolgozókat (legálisan) foglalkoztatni.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
