A városok képének folyamatos változása természetes folyamat: Budapestről is sorra tűnnek el a rossz állapotú, környezetükbe nem illő épületek, hogy a helyüket kortárs utódok foglalják el, nem mindegy azonban, hogy a változások város-, vagy építészettörténeti szempontból értékes, védtelen épületeket, vagy még városszerte nagy számban létező társasházakat érintenek-e.
Ismeretlen Budapest címmel futó cikksorozatunk egymást követő epizódjaiban sokszor előbbiekre mutatunk példákat, vagy világítunk rá a folyamatok hátterére: az ingatlanbefektetőkre, akik a nagyobb profit érdekében minél több iroda- vagy lakóteret akarnak a megvásárolt területre zsúfolni, illetve a kerületekre, amelyek sokszor rosszul megszabott beépítési határokkal engednek teret mindennek.
Mai cikkünkben az épületállományát a következő években is nagy ütemben frissíteni vágyó Józsefváros a századfordulón
filléres piroslámpás házak egész sorának, a Népszava szerkesztőségének és a Szociáldemokra Párt székházának, illetve a honvéd főtörvényszéknek - ez később a rendőrkapitányság kémelhárító osztályának otthonává, majd Mindszenty bíborost is látott ÁVH-börtönné vált - egy időben otthont adó utcájába látogatunk el,
hogy felidézzük a környék egyik legérdekesebb, rövidesen teljesen átalakuló épületének történetét.
A világvárossá váló Budapest híres író-publicistájának nevét őrző Tolnai Lajos utca 25. számú háza első látásra már-már unalmasnak tűnhet, hiszen annak utcára néző arcán semmiféle érdekes díszt, vagy feliratot nem találunk, a dísz-, fűszer- és gyógynövényekkel megtömött szomszédos zsebpark, a Tolnai kert felől azonban teljesen más kép - egy modernnek látszó épületszárny - fogadja a kíváncsi városbúvárt. De mi történt itt, és miért érdekes az épület?
Farkas Norbert / 24.hu
24huGaléria
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
1/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
2/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
3/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
4/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
5/6 Farkas Norbert / 24.hu
A modernista épülterész a kert felől ma látható állapota.
Fotó megosztása:
6/6 Farkas Norbert / 24.hu
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lebontják a házat, ahonnan Róth Miksa a világ meghódítására indult
Újabb évszázados ház tűnik el a Józsefvárosból
Épületbontási láz jöhet a Józsefvárosban, ám ezt a valódi értékek túlélhetik
Mit keres egy magányos templomtorony Budapest közepén?
Alkimista palota a Nemzeti Múzeum árnyékában
Fotó megosztása:
Az özvegy Molcsányi Pálné által közel százötven évvel ezelőtt, 1875-ben épült, a századfordulón már egyemeletes házban eleinte sorban váltották egymást a lakók, közülük azonban kiemelkedett az élete utolsó húsz évét itt töltő üvegművész, a Róth Miksához (1865-1944) hasonlóan számtalan épületen nyomot hagyó Alszászi Waltherr Gedeon, azaz Waltherr Gida (1852-1928) vállalata, az Országos Magyar Üvegfestészet.
Az építészként induló, de hamarosan művészi üvegablakai miatt országos hírnevet szerző Waltherr számos külföldi szabadalom megvásárlásával folyamatosan a legmodernebb munkákat szállította az Osztrák-Magyar Monarchia legkülönbözőbb zugainak templomaiba, zárdáiba, vagy épp középületeibe.
Az ekkor még a híres kőfaragómester, Conti Lipót Antal (1708-1773) nevét viselő utcában álló
ház 1924 májusában Hornberg Gusztáv tulajdonába került, aki meglepő ambíciókkal érkezett: ott akarta létrehozni az akkor Magyarországon már rég jelen lévő, de mindent a cég
Baden bei Wienben lévő üzeméből importáló Dr. Oetker hazai gyárát.
1891-ben egy alig huszonkilenc éves bielefeldi gyógyszerész, Dr. August Oetker (1862-1918) kísérletezés közben meglepő felfedezésre jutott: elkészítette a világ első
sütőporát, amit két évvel később Backin néven dobott piacra.
A férfi néhány év alatt Németország egyik leggazdagabb vállalkozójává vált, így rövidesen terjeszkedni kezdett. Cégével először a Monarchia piacát akarta meghódítani, így 1908-ban, a Weisz
család Király utcai fűszerkereskedésében megszületett a budapesti kirendeltség, ami ötletes újsághirdetéseinek, illetve ügyes reklámfogásainak köszönhetően rövidesen a mai Magyarország
területén is elsöprő sikert aratott.
Az Oetker titka nem csak az egyszerűen használható, megfizethető termékekben rejlett, hanem abban is, hogy a reklámok mellett számtalan, kisebb-nagyobb ingyenes receptfüzettel jelent meg a
háztartásokban, amik minden egyes oldalukon a cég sütőporát, vagy alapanyagait hirdették.
A milliárdos gyógyszerész
Ennél is furcsább, de valószínűleg épp úgy működő megoldás volt a házakban bérelhető lakásokról hírt adó lapok osztogatása - az egész épületet kézben tartó cégek, vagy magánszemélyek helyett intézkedő házfelügyelők ingyenesen kaptak ugyanis a főbb információk (méret, emelet száma, lakbér összege) feltüntetésére alkalmas lapokból, amiken természetesen a cég védjegye, a fehér fej, illetve a "Finom sütemény csakis Dr. Oetker világírű magyar gyártmányú sütőporral süthető!" felirat is szerepelt:
Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását, illetve a trianoni döntését követő időszak hajnalán, 1921-ben Hornbergnek köszönhetően a semmiből újjászületett magyar Oetker-cég önálló leányvállalatként működött, és a korábbinál jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezett.
Ezért is nyílt lehetősége Hornbergnek arra, hogy nagyot álmodjon, próbálkozása pedig sikerrel járt: 1924-ben megnyíltak a gyár kapui, a rendelkezésre álló tereket azonban hamar kinőtték, így 1930-ban az építőmesterként, illetve építészként is aktív ifj. Prokisch János tervei szerint,
magyar tőkével, magyar munkáskézzel
modernista - ma ezt sokszor hibásan "Bauhaus-stílusúként" emlegetjük - szárnyat építettek az utcafronton álló épület mögé.
Az épület külső és belső arcát egy 1937-ben kiadott fényképalbum őrizte meg - eszerint a hirtelen tágassá vált épületben nem csak a gyártáshoz szükséges berendezéseknek, de az irodáknak, illetve egy méretes áruraktárnak is bőven jutott hely:
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az utcai főhomlokzat - a képre kattintással galéria nyílik!
24huGaléria
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
1/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az utcai főhomlokzat - a képre kattintással galéria nyílik!
Fotó megosztása:
2/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az udvari szárny
Fotó megosztása:
3/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
4/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
5/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
6/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
7/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
8/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
9/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
10/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
11/11 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lebontják a házat, ahonnan Róth Miksa a világ meghódítására indult
Újabb évszázados ház tűnik el a Józsefvárosból
Épületbontási láz jöhet a Józsefvárosban, ám ezt a valódi értékek túlélhetik
Mit keres egy magányos templomtorony Budapest közepén?
Alkimista palota a Nemzeti Múzeum árnyékában
Fotó megosztása:
A gyártás zavartalanságának végül Budapest ostroma, a kommunista hatalomátvétel, illetve az azt követő gyors átrendeződés vetett véget. A hivatalosan Dr. Oetker Tápszerművek nevet viselő, számos reklámban egyszerűen csak Ötkerként emlegetett cég a háború után a Szovjetunió kezelésébe került, így orosz ügyvezetők váltották a magyarokat.
A helyzet az államosításokkal újra nagyot fordult: 1949-ben a Nehézipari Minisztérium Vegyipari Főosztályához kapcsolták a nyersanyaghiány miatt kevesebb árut gyártó - a burgonyakeményítő hiánya miatt a pudingpor forgalmazásával teljesen leálló, leginkább szódabikarbónát, illetve sütőport készítő - üzemet, alig néhány hónappal később azonban már a Könnyűipari Minisztérium alá tartoztak.
A Rákosi-kor csúcsára a Dr. Oetker mint márkanév negyedszázadra eltűnt a magyar piacról (1976-ban a Győri Keksz- és Ostyagyár kezdhette újra gyártani), sőt, a céget, illetve az utcát is átnevezték: a telefonkönyvekben, illetve a hirdetésekben 1952-től
Budapesti Sütőporgyár néven tűnt fel, címe pedig a mai Tolnai Lajos utca 25. lett.
A háborút követő nyersanyaghiány lassú elmúltával újra széles termékskálával rendelkező cég a levert forradalom után néhány hónappal már citrompótlóval, szalicillel, vitaminos cukorkával, pezsgő-, palacsinta- és levesporral látta el az országot, sőt, a receptekkel teli füzetek gyártása sem állt le.
A termékek sikeresek voltak - olyannyira, hogy egy rövid írássíl még a sokszor csípős humorral dolgozó Ludas Matyi is tolta a szekerét:
Az épület ennek ellenére rövidesen azonban kirült: 1959. január 1-jén a Sütőporgyár egyesült ugyanis a Kávészeripari Vállalattal, létrehozva a Zamat Kávészer és Édesipari Termékek Gyárát.
Az üzemet néhány hónap múlva a Budafoki útra költöztették (ez az épület rég eltűnt, helyén a Metrodom River lakópark épül), a Tolnai Lajos utcában pedig ipari tanulók oktatására alkalmas tantermeket, illetve tanműhelyet akartak létrehozni.
Erre végül nem került sor, a hátrahagyott terekben 1961-ben ugyanis a cukorgyártási eljárások tökéletesítésén, illetve olcsóbbá tételén dolgozó Cukoripari Kutatóintézet irodái jelentek meg.
Az 1949-ben alapított intézmény 1995-ig az épület kezelője, majd 2017-ig jogutódja, a Cukorkutató Cukoripari Kutató Intézet Kft. révén annak tulajdonosa volt, öt évvel ezelőtt azonban komoly átrendeződés kezdődött: az egykori gyár 2017-2018 fordulóján rövid időre a MEEX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., majd a Profit-Optima Holding Kft. kezébe került, ami 2020-ban apportként a Tolnai Resort Kft. tulajdonába adta.
Utóbbi két cégben közös kapocs a korábban a MAVIR felügyelőbizottságát, a Hungexpót, illetve a 2014-ben a Miniszterelnökségbe olvadt Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is vezető, hosszú ideig egy közel húsz éve nyúló belvárosi szállodafejlesztésben is érdekelt egykori Nézőpont-alapító, Petykó András Zoltán, aki a Profit-Optimának alapítása óta az egyik tulajdonosa, a Tolnai Resortból pedig röviddel az épület átadása után szállt ki.
Az érdekes múltú, helyi, illetve fővárosi védettséget nem élvező - pedig ezeket ipari, illetve várostörténeti múltja miatt egyaránt megérdemlő - épület gazdája a férfi távozása óta négy német
állampolgár: az ország legkülönbözőbb részein látható térkőburkolatok egy részéért felelős KK Kavics Beton Kft. ügyvezetői,
az 1977-ben egy Porsche 911-el német ralibajnokká vált Ludwig Kuhn, Christian
Kuhn és Michael Silly, illetve Christian Kuhn testvére állnak, akik vélhetően az első pillanattól az épület gyökeres alakítását tűzték ki célul.
Ezt látszik bizonyítani a főváros legérdekesebb
egy Tolnai kert alá tervezett mélygarázs, egy új közösségi park, illetve az irodaházzá alakított, az utcafronton három új szinttel, illetve tetőkerttel megfejelt egykori gyárépület látszik.
Felülnézetből jól látszik, hogy a modernista tömb is új szinteket kapott volna, az utcai résznél még magasabbra emelkedve.
24huGaléria
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
1/4 Linea Mérnökiroda Kft.
Felülnézetből jól látszik, hogy a modernista tömb is új szinteket kapott volna, az utcai résznél még magasabbra emelkedve.
Fotó megosztása:
2/4 Linea Mérnökiroda Kft.
Fotó megosztása:
3/4 Linea Mérnökiroda Kft.
Fotó megosztása:
4/4 Linea Mérnökiroda Kft.
A látványterven néhány Banksy-mű is látszik.
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lebontják a házat, ahonnan Róth Miksa a világ meghódítására indult
Újabb évszázados ház tűnik el a Józsefvárosból
Épületbontási láz jöhet a Józsefvárosban, ám ezt a valódi értékek túlélhetik
Mit keres egy magányos templomtorony Budapest közepén?
Alkimista palota a Nemzeti Múzeum árnyékában
Fotó megosztása:
A néhány éves álom mostanra gyökeresen átalakult: május 21-én ugyanis egészen más tervek tűntek fel az állami építésügyi rendszerben, sőt, július 22-re zöld utat is kaptak a legtöbb kérdésben a kerületek helyett döntő Kormányhivataltól.
A Perényi László (PESCHTI Építészeti Tervezőiroda Kft.) által készített aktuális terveken
nem szerepel már a mélygarázs, az egykori Dr. Oetker-gyárra azonban a korábbi tervvel azonos arányú, drasztikus átváltozás vár.
ÉTDR
24huGaléria
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
Védelmet érdemlő gyárépületből születik társasház Józsefvárosban
1/4 ÉTDR
Fotó megosztása:
2/4 ÉTDR
Fotó megosztása:
3/4 ÉTDR
Fotó megosztása:
4/4 ÉTDR
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Lebontják a házat, ahonnan Róth Miksa a világ meghódítására indult
Újabb évszázados ház tűnik el a Józsefvárosból
Épületbontási láz jöhet a Józsefvárosban, ám ezt a valódi értékek túlélhetik
Mit keres egy magányos templomtorony Budapest közepén?
Alkimista palota a Nemzeti Múzeum árnyékában
Fotó megosztása:
Az utcafronton a szomszédos 27. számú házzal egyező magasságúvá váló épülettől a két szintnyi ráépítés élesen elkülönül majd, sőt, azok egyértelműen kiugranak majd a homlokzat síkjából, ez azonban nem feltétlenül jelent jót, hiszen az összkép a szemközti járdáról nézve
leginkább egy különböző méretű dobozokkal megfejelt kisvárosi lakóházra hasonlít majd.
Az újabb két emelettel a főépület fölé magasodni vágyó udvari szárny egy részén a helyszínrajz szerint tetőteraszt, illetve zöldtetőt alakítanak majd ki, így a végeredmény legalább ennyiben barátságos lesz majd - kérdés azonban, hogy miként had majd mindez a két évvel ezelőtt kialakítani kezdett szomszédos kert jövőjére, illetve az is, hogy az átalakulással sérül-e bármilyen, járókelők számára nem látható építészet- vagy várostörténeti érték.
Egy dolog azonban biztos: a jórészt eszköz nélkülivé vált kerületi önkormányzatok egyedül a beépítési szabályok szigorításával, illetve a kerületi tervtanácsok határozottabbá válásával vehetnék fel a kesztyűt a befektetők akaratával szemben.
Nem használja ki a rendelkezésére álló kereteket
A telek tervezett beépítettsége az eredetihez képest csökken, a zöldfelület pedig nő - derül ki a helyszínrajzról, ami első hallásra talán jól hangzik, de valóban csak apróságokról van szó: a zöldfelület esetén a tetőre tervezett 28,77 négyzetméternyi zöldtető például mindössze 25%-ban számít be a mutatóba (ez így 7,22 m²-t jelent), a belső udvarból pedig egy 16,88 m²-es szeletet zöldítenek majd, de meglepő módon ezek végösszege (24,1 m²) is növekedést jelent majd a korábbi állapothoz képest.
Az igazi meglepetést mégis a magassági korlátok jelentik: az utcai építménymagasság 19 méteres maximuma helyett a Tolnai Resort mindössze 16,1-el számol, de a hátsó szárny 23 méteres felső korlátjának is alig több mint háromnegyedét érik el: azt 17,72 méter magasra nyújtóztatják majd.
A témában felmerült kérdéseinkkel augusztus 9-én a Tolnai Resort Kft.-t is megkerestük, ami válaszában arról írt, hogy az aktuális építési körülmények között jelenleg épp azt kutatják, miként tudnák a projektet zökkenőmentesen megvalósítani.
Részleteket épp ezért nem osztottak meg, de elárulták: bontás helyett át-, illetve ráépítést és felújítást kívánnak megvalósítani, céljuk pedig
irodák, stúdiólakások, illetve két- és háromszobás otthonok építése.
Kérdés persze, hogy ezt a már engedéllyel tervező tervek mentén valósítják-e majd meg.
A témában a Józsefvárosi Önkormányzatot is megkerestük, amely válaszában arról írt, hogy a Tervtanács két alkalommal is tárgyalta a bemutatott terveket, azokat pedig településképi szempontból előremutatónak találta, sőt, kijelentette:
A meglévő épület újragondolásával, az újjal történő kombinálásával harmonikus egyensúlyt, anyaghasználatával pedig egy friss és innovatív példát mutat.
A kerület főépítésze az önkormányzat sajtóosztályán keresztül hozzátette:
Az építész figyelembe vette a meglévő adottságokat. Optimálisan ötvözte a meglévő és új épületrészeket és tömegeket és anyagokat. A kialakult végeredmény egy jó válasz a feladat megoldásaként.
