Szakértők szerint nagy reményekkel kecsegtet az ausztrál Nagy-korallzátonynál zajló lárvabetelepítési program - írja az MTI. A térségbe négy éve elsőként betelepített korall-lárvák egészséges virágállatokká fejlődtek, és már átvészeltek egy korallfehéredést is. A kutatók úgy gondolják, hogy az élőlények készen állnak a szaporodásra.
Peter Harrison, az ausztrál Southern Cross Egyetem tengerökológiai kutatóintézetének igazgatójának vezetésével fejlesztették ki azt a betelepítési technikát, amelynek első lépéseként a korallpolipoktól származó, nagy mennyiségű spermiumot és ivarsejtet gyűjtenek be minden évben a zátonyról. A nagyjából egy hétig nevelt lárvákat a fehéredés sújtotta területekre telepítik be.
Harrison csapata először 2016-ban ültetett át lárvákat a Heron-sziget környékére, ahol mostanra több mint hatvan virágállat áll készen arra, hogy a program első reprodukciósképes populációjává válva jövőre szaporodni kezdjen. "Ez bizonyítja, hogy a lárvabetelepítési technika pontosan úgy működik, ahogy azt megjósoltuk, és csupán néhány év alatt képesek vagyunk mikroszkopikus lárvákból méretes korallokat növeszteni" - mondta a szakember.
A betelepített korallok átmérője változó - néhányuk csak pár centiméteres, de akadnak köztük tányér méretűek is.
Mindegyik példány egészéges, annak ellenére, hogy a Heron-sziget környékét korallfehéredés sújtotta márciusban.
Ez volt az eddigi legkiterjedtebb ilyen esemény, öt éven belül pedig a harmadik korallfehéredés a zátony térségében.
A korallok rendkívül érzékenyek a környezet, például a hőmérséklet változására. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, színüket adó és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó szimbióta algák kilökődnek belőlük, és csak a fehér színű mészváz marad hátra. Ez a jelenség a korallfehéredés, amely ha hosszú ideig fennáll, a korallok pusztulásához vezethet.
