Jó ideje faültetési lázban ég Magyarország, cégek, magánszemélyek, intézmények, közösségek indítanak kisebb-nagyobb fásítási programokat, országszerte ezerszám bukkannak fel a facsemeték településeken vagy "kint" a természetben. Az egyik legnagyobb vállalást a 10 millió Fa Alapítvány tette, amely helyi közösségeken keresztül szervezi fák ültetését és erdők telepítését: idén ősszel 90 ezer fa elültetését tervezi.
A klímaváltozás és az ökológiai válság fenyegetésének árnyékában minden zöld folt érték, a szemléletformálás elengedhetetlen, de felmerül a kérdés:
van bármi értelme egy-két vagy akár 10-20 fa ötletszerű elültetésének?
Bizonyára mindenkinek ismerős kép a "hirtelen megjelenő" 10-100 facsemete a lakóhelye környékén, amelyek többsége már a következő nyáron szemmel láthatóan senyved, rossz esetben néhány év alatt pedig a legtöbb fel is adja az életben maradásért folytatott küzdelmet.
Ha azt szeretnénk, hogy a fáradozásoknak és a nem kis anyagi befektetésnek haszna is legyen, három szempontot kell szem előtt tartani: mit, hova és hogyan telepítünk. Dr. Aszalós Réka erdőökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával, a 10 millió Fa Alapítvány ökológiai szakértőjével beszélgettünk.
Erdővel a klímaváltozás ellen
Fontos már az elején szétválasztani a belterületi faültetést és a külterületi erdősítést. A klímaváltozás ellen és az ökológiai sokszínűség megőrzése érdekében - a kettő nagyon szorosan jár együtt - nyilvánvalóan erdők telepítésével tehetünk a legtöbbet, itt fontos tényező, hogy az erdő nem fák összessége, hanem élő közösség.
Az egészséges erdőt a termőhelynek megfelelő őshonos fajok különböző korú fái alkotják, és elengedhetetlen a holtfa jelenléte - itt írtunk erről részletekbe menően.
Amellett, hogy a legsokszínűbb életközösségnek ad otthont, a magyarországi őshonos fajokból álló erdő hektáronként 5-10 tonna szén-dioxidot köt meg évente
- mondja a 24.hu-nak Aszalós Réka.
Persze csak addig, amíg tarra nem vágjuk és el nem tüzeljük, akkor ugyanis a fák élete során elnyelt összes CO2 visszajut a légkörbe. Az új telepítésből csak évtizedek múltán válik fenti funkcióit valóban betöltő erdő, ezen a téren tehát nemzedékekre előre szóló gondolkodás és komoly szakmai tudás szükséges.
Gyakorlati szempontból a laikushoz sokkal közelebb áll a - fenti kategóriáink szerint - belterületi faültetés, ahol némileg mások a szempontok.
A városi fa közvetlenül segít
A cél itt nyilvánvalóan nem a karbonmegkötés, hanem a település, a város, az épített környezet élhetőbbé tétele, és azt is figyelembe kell venni, hogy adott fának el kell viselnie a városi ártalmakat, a városi szárazságot, a szennyezett levegőt. A kiválasztás alapja elsősorban az úgynevezett várostűrő képesség, amiben őshonos fajaink nem igazán erősek, ezért ide sokszor azok kertészeti változatai, illetve nem inváziós idegenhonos fajok jöhetnek szóba - kertészeti szakemberek az ezen a listán található növényeket javasolják.
Visszatérve pedig a cikkünk elején feltett kérdés első feléhez: ha a megfelelő faj egyedét ültetjük a megfelelő helyre, akkor igen, a településeken akár egy-két fa telepítésének is van gyakorlati haszna.
Az egészséges fák megkötik a port, tisztítják és párásítják a levegőt, árnyékolnak és hűtenek, azaz ellensúlyozzák a városi hősziget hatásait
- sorolja a teljesség igénye nélkül a szakember.
Nyáron a beton, a fekete aszfalt olyan forró, hogy mezítláb rá sem lehet lépni, de felmelegszenek a házfalak is, napnyugta után pedig nem engedik lehűlni a levegőt, ontják magukból a hőt. A folyamatosan magas hőmérséklet rendkívüli módon megterheli az emberi szervezetet, ezért válnak egyre halálosabbá a nyári hőhullámok. A fák által árnyékolt felületek viszont hűvösebbek maradnak, emellett a növények párologtatása is csökkenti a hőmérsékletet - fokokról és arányokról itt olvashat bővebben egy kutatás eredményei alapján.
A város szélsőséges környezet
Épített környezetben viszont igencsak kevés az optimális élőhely, vertikálisan és horizontálisan is elképesztő szélsőségek között változik a környezet. Nekünk persze így ideális, de menjünk egyszer úgy, például, munkába, hogy útközben a "fák fejével gondolkodva" mérjük fel a környéket.
A magas bérházak közti fasort szinte csak elvétve éri a nap, míg a tér közepén álló példányt keltétől nyugtáig körbeperzseli. Sok fát betontenger ölel körbe, jó esetben félméternyi szabad földfelület marad a törzs körül - ezeknek szinte kizárólag az itt beszivárgó csapadékból kell megoldaniuk vízellátásukat.
Megfelelő talaj a városokban gyakorlatilag sehol nincs, a felszín alatt leginkább építési törmeléket találunk, kettő az egyben alapon a tágas lakótelepi parkokat is jellemzően sitthalmok elfedésével alakították ki. Márpedig Aszalós Réka ökölszabályként említi, hogy egy fának legalább olyan térfogatú, vízmegtartó, tápanyagot szolgáltató földdarabra van szüksége, mint amekkora a koronája. Ültetéskor tehát az egyik legfontosabb a megfelelő méretű ültetőgödör kialakítása, annak felöltése minőségi, tápanyagdús földdel. Ültetéshez gyakorlati tanácsokat olvashat itt és itt.
Hosszan sorolhatnánk még a fák számára extrém helyzeteket, de talán már így is egyértelmű a válasz fő kérdésünk második felére: az ötletszerű, random faültetésnek a világon semmi értelme. Már csak azért sem, mert a telepítésnél például kötelező lenne figyelembe venni a légvezetékeket és a föld alatt futó közművek elhelyezkedését, illetve betartani az ide vonatkozó szabályokat. Légvezetékek alá például olyan fák ültetése javasolt, amelyek nem nőnek nagyra. Az egyik legfontosabb gyakorlati tanács, hogy a településeken ültetett fáknak még 2-3 év utógondozásra, elsősorban locsolásra van szüksége, enélkül - elsősorban a nyári forróságban - a legszakszerűbben elültetett növények is elpusztulhatnak.
Összességében tehát senkit nem bátorítunk rá, hogy magánemberként faültetésbe kezdjen a településeken, kivéve természetesen, ha megvan a szakértelme és a gyakorlata hozzá. Javasoljon, szervezzen ki-ki habitusa szerint, lehetőleg az önkormányzattal, helyi zöld szervezetekkel egyeztetve, de a gyakorlati munkát az erre hivatott intézmények, egyesületek, szakemberek segítségével oldja meg. A civilek ajtaja mindenki előtt nyitva áll az ország szinte bármely pontján.
