Jelentősen nőtt az utóbbi években az egynapos sebészettel ellátott betegek száma Magyarországon. 2010 előtt marginális szerep jutott ennek az ellátási formának, néhány év alatt azonban közel megduplázódott az egynapos beavatkozások száma, ami jó hír a betegeknek és az ellátórendszernek is.
Az egynapos sebészet lényege, hogy a beavatkozást követő 24 órán belül a beteg elhagyja a kórházat és az otthonában gyógyulhat. Egy, az Orvosi Hetilapban megjelent kutatás pedig rámutat arra, hogy a sokat bírált állami egészségügyben legalább ezen a területen kiemelkedő a fejlődés. A Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budaörsi Egészségügyi Központ tanulmányából kiderül, hogy 2010 és 2015 között az egynapos formában ellátott esetek száma évi 130 995-ről 251 328-ra emelkedett, ami jelentős fejlődés.
A vizsgált öt év mindegyikében növekedés tapasztalható, de a legnagyobb ugrás 2010-ről 2011-re figyelhető meg: egy év alatt 50 ezerrel több ilyen beavatkozást végeztek el.
A fejlett egészségügyi rendszerekben ez az ellátási forma már régóta elterjedt, nem véletlenül. Az egynapos ellátás mérsékli a kiadásokat, a beteg jóval rövidebb időt tölt az egészségügyi intézményben és gyorsabb a rehabilitációja, aminek nemzetgazdasági előnye is van, hiszen hamarabb visszatérhet a munkahelyére. Az ellátórendszert is kevésbé terheli, és jelentősen csökken a kórházi fertőzések rizikója is.
De nemcsak a fekvőbetegeket ellátó osztályok terhelését és a kórházak kiadásait lehet csökkenteni, hanem egyes területeken a várólisták is rövidülhetnek az egynapos ellátások bővülésével, ami a jelek szerint meg is történt: 2010 és 2015 között az egynapos sebészeti esetszámok mértéke meghaladta az 1,2 milliót.
A kutatásból kiolvasható az is, hogy a szülészet-nőgyógyászat, a szemészet, a sebészet és az urológia jár élen az egynapos ellátásban. A szülészet-nőgyógyászati szakma teljesítette a legtöbb egynapos sebészeti esetszámot (410 933-at), ez az összes egynapos beavatkozás 34 százalékát teszi ki. A második legtöbb egynapos sebészeti ellátás a szemészeteken történt (319 143 eset).
A beavatkozásokat tekintve kiemelkedő a szürke hályog megszüntetését célzó műtétek száma, ezt követi két nőgyógyászati beavatkozás: a vákuumos terhességmegszakítás és a küret.
A kutatást végző munkacsoport felhívta a figyelmet arra, hogy bár az adatok figyelemreméltók, Magyarország számos területen még így is lemaradásban van, például épp a listát vezető szürkehályog-műtétek terén.
Az OECD adatai szerint 2015-ben az országok ezen műtéteknek átlagosan a 87 százalékát végezték el egynapos formában, míg Magyarországon az 54 százalékát.
A helyzet azonban várhatóan tovább javulhat, mert az állam is hajlandóságot mutat az egynapos ellátási forma ösztönzésére. Tavaly bejelentették, hogy nyolcmilliárd forint jut húsz, egynapos sebészeti helyszín kialakítására.
